Vajon mi éltetett akkor, amikor megszülettem ügyetlen-esetlenül, kiszolgáltatottan egy nagyon súlyos betegségnek és a körülöttem tevékenykedő felnőtteknek, a környezetnek, aztán később is jó ideig mindenben a szüleimre utalva?
Egy furcsa év van mögöttünk és egy furcsa karácsony van most előttünk. Akárhogyan is telik majd idén a karácsony számodra, biztos vagyok benne, hogy januárban még máshogy képzelted el.
Nagy örömmel kezdtem bele a sorozat harmadik, egyben befejező részének megírásába, hiszen ígéretemhez híven az általam megkérdezett anyák és lányaik válaszaiból fogok egy összegzést közölni.
Cikksorozatomban dr. Tari Klaudia párkapcsolati tanácsadó és mentálhigiénés szakemberrel beszélgetek.
Emberi életünk egyik legszebb és legbonyolultabb kötőszövetét, az anya-lánya kapcsolatot vállalkoztam feltérképezni ebben a cikksorozatban.
Magyarországon mintegy 300 ezer pár küzd meddőségi problémákkal – írja a Világgazdaság egyik cikke, mely a reprodukciós eljárásokkal foglalkozik. Tudjuk és tapasztaljuk, hogy ez a helyzet a keresztény házaspárokat sem kerüli el.
Évekkel ezelőtt történt, hogy először a kezembe vettelek. Emlékszem, ahogy apával végigmentünk a kórházi folyosón, ami egy csecsemő ordításától zengett.
