

Jézus hívja a megterhelteket
„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek…
„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek…
A karácsonykor ajándékozó „kis Jézus” szerepét minálunk az „angyalka” töltötte be.
Egy ilyen kiszámíthatatlan, fájdalmas, őrült év után, amire senki se számított, senki se készült, annyira kell most az ünnep!
Amikor Ő megérkezik, akkor lehet megszégyenülés, de lehet jutalmazás is a részünk. Fontos tehát megfelelően felkészülni.
Adventtel idén is az ünnepek ünnepe előszobájába érkeztünk. Miről is szól az advent? Az eljövetel várakozásáról, illetve a várakozás eljöveteléről. Jó, ha mindkettőt szem előtt tartjuk és átéljük ebben a különleges időszakban.
Okos és bölcs türelemre mindenkinek szüksége van. De hogyan tegyünk szert rá? Minden attól függ, hogy a türelemről hogyan gondolkodunk. Magatartásnak, erénynek, szemléletnek, mintakövetésnek, habitusnak, beépült tapasztalatnak tartjuk-e.
„Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében. Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt. Bízzál, Izrael, az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és gazdag ő, meg tud váltani.” (Zsoltárok 130,5–7)
„Ne féljetek, álljatok helyt… Az Úr harcol értetek!” (2Mózes 14,13–14)
Keresztelő János emberek tömegeit bátorította, hogy higgyenek Jézusban és tőle várják a szabadulást.