„Mert erős vára vagy a nincstelennek, erős vára a szegénynek a nyomorúságban, oltalom a zivatarban, árnyék a hőségben – mert a hatalmaskodók dühe olyan, mint a kőfalra zúduló zivatar, mint hőség a szikkadt földön.
Emlékszem arra a forró nyári éjszakára, mikor több millió ember megdöbbenésére a profi világbajnoki övért vívott bokszmérkőzésen Budapesten a Fradi-pályán Kovács Kokó Istvánt kiütötte Julio Pablo Chacón.
„Halld meg, Uram, hívó hangomat! Könyörülj rajtam, hallgass meg! Ha ezt mondod: Járuljatok színem elé, szívem így válaszol: Színed elé járulok, Uram!
„De én vigadozni fogok az Úr előtt, víg örömre indít szabadító Istenem. Az Úr, az én Uram ad nekem erőt; olyanná teszi lábamat, mint a szarvasokét, és magaslatokon enged járni engem. A karmesternek: húros hangszerre.” (Habakuk 3,18–19)
„Isten… gyújtott világosságot szívünkbe, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete.” (2Korinthus 4,6)
„De én olyan vagyok, mint a viruló olajfa, Isten házában lehetek, bízom Isten szeretetében most és mindenkor. Hálát adok neked mindenkor, mert te munkálkodsz. Nevedben reménykedem, mert jó vagy híveidhez.” (Zsolt. 52:10-11)
„Elmentem a lusta ember földje mellett, és az esztelen ember szőlője mellett, és láttam, hogy egészen fölverte a gaz, színét elfedte a gyom, és kőkerítése összedőlt…
A közös imádság erejével szeretné kifejezni támogatását a pedagógusok és az érettségizők felé a Baptista Szeretetszolgálat és a Magyarországi Baptista Egyház.
Nemrég volt egy álmom. Talán nem is álom volt. Húsba vágóan érzékeltem a valóságát annak, hogy két világ létezik. Az egyik, amit látok, a másik, amit érzékelek, de nem látok.
Kezdhetjük egy feladvánnyal? 36 leszek, de ez még csak a tizenegyedik húsvétom. Hogyan lehetséges? Altatásban nem voltam, arab országban nem éltem, de az ünnep tartalommal csak hitre jutásom után telt meg.
