

Hívő fiatalok a vírus idején
Sokat gondolkodtam rajta, hogy hogyan is lehet leírni egy gyülekezet ifjúságának napjait, érzéseit ezekben a nehéz napokban anélkül, hogy saját érzelmeimet nem fűzöm bele.
Sokat gondolkodtam rajta, hogy hogyan is lehet leírni egy gyülekezet ifjúságának napjait, érzéseit ezekben a nehéz napokban anélkül, hogy saját érzelmeimet nem fűzöm bele.
Ezekben a hetekben sok családot érint a továbbtanulás kérdése. A leendő elsősök szülei iskolákat keresnek, tanító nénik és tanító bácsik iránt érdeklődnek.
Nagy örömmel kezdtem bele a sorozat harmadik, egyben befejező részének megírásába, hiszen ígéretemhez híven az általam megkérdezett anyák és lányaik válaszaiból fogok egy összegzést közölni.
Cikksorozatomban dr. Tari Klaudia párkapcsolati tanácsadó és mentálhigiénés szakemberrel beszélgetek.
Emberi életünk egyik legszebb és legbonyolultabb kötőszövetét, az anya-lánya kapcsolatot vállalkoztam feltérképezni ebben a cikksorozatban.
Minden keresztény szülő szíve vágya az, hogy gyermekei élő hitre jussanak, az Úrnak tetsző és neki szolgáló életet éljenek. Ezért imádkozunk mindannyian, és a mindennapokban arra törekszünk, hogy hitre segítsük gyermekeinket.
Folytatjuk sorozatunkat a keresztény gyermeknevelés témakörében.
Húsvét ünnepét megelőzi nagycsütörtök és nagypéntek. Belemerülünk a halál misztériumába. Szembenézünk a saját halálunkkal, szembenézünk az Úr halálával, szenvedésével.
A minap összeszámoltam és rácsodálkoztam, hogy 31 országot, rengeteg iskolát, ifjúsági intézményt és programot látogattam már meg, és a feltett kérdésre, hogy mi a fiatalok legnagyobb kihívása, nagyon hasonló válaszokat kaptam.
Kialudtak a fények, a nézőtér lassan elcsendesedett, és mindenki izgatottan várt. Két végzős srác állt a sötétben az üres színpadon. A zenekar a húrok közé csapott, a fiúk pedig énekelni kezdtek