
Lehetetlenből végtelen lehetőség
„Ezek a programok lehetőséget teremtettek arra, hogy hassunk azokra a dolgokra, amelyekre az emberek közül sokan csak legyintenek és azt mondják: lehetetlen.”

„Ezek a programok lehetőséget teremtettek arra, hogy hassunk azokra a dolgokra, amelyekre az emberek közül sokan csak legyintenek és azt mondják: lehetetlen.”

Arra készültem, hogy a Talentum Baptista Általános Iskoláról írok. Sima ügy, gondoltam, hiszen már beszélgetőtárs is van, Szalay-Rácz Edina igazgatóhelyettes.

Gőci Sámuelt nem olyan fából faragták, mint aki megijed a saját árnyékától. Őt bizony nem olyan fából faragták. Bátorságáról nem egy esetben tanúbizonyságot is tett, amikor az életét is kockára téve megmentette az arra rászorulókat.

Amikor idekerültem a baptista gyülekezetbe, akkor felfigyeltem arra, hogy az imaház mekkora jelentőséggel bír a hívők értékrendjében, és ez különösen az idősekre volt jellemző.

Az emberiség történetében újra és újra felbukkantak a járványok. A legtöbbször – mivel nem ismerték a betegségek eredetét, okozóit – ma már viccesnek tűnő gyógymódokat alkalmaztak. Varázsigéket, füstölést, unikornis porrá tört szarvát, és még ki tudja, mi mindent.

A demokratikus humanista jogalkotás fókuszában az egyén áll. A célja, hogy az egyén tisztelete, védelme és támogatása megvalósuljon, ne szenvedjen csorbát.

„Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben! Ne menj testvéred házába, mikor bajban vagy! Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél.” (Példabeszédek 27,10)

Hogyan lehet a gyülekezetünk vonzó a tagjai és a kívülállók számára? Mi adja a közösség megtartó erejét?

A történelem során nemegyszer történt meg, hogy bűnös módon erőszakot követtek el az ember alapvető állapotával szemben. Ilyen volt a rabszolgatartás, amikor az egyik ember a másikat puszta állatnak tekintette…

Sorozatunkban egy Kárpátalján élő misszionárius házaspár történeteit olvashatjuk a lelkipásztor-feleség tollából. 4. rész