A 24. vers így szól: „Most örülök a tiértetek elviselt szenvedéseimnek, és testemben betöltöm mindazt, ami Krisztus gyötrelmeiből még hátravan, az ő testéért, amely az egyház.”
Hogyan értsük jól ezt az igeverset? Annál is inkább fontos a kérdés, mert kapcsolódó referenciaként a Filippi 3,10 is behozható, ahol Pál szintén az Úr Jézus „szenvedéseiben való részesedést” említi.
A kérdés tehát az, hogy kell-e egyáltalán „kiegészíteni” vagy „betölteni” bármit is, ami Krisztus szenvedéseiből még „hátravan” – tehát hiányzik.
Nem eleve eretnek gondolat ennek felvetése? Ha jól értjük, akkor természetesen egyáltalán nem.
A Kolossé 1,24 értelmezési lehetőségei kapcsán nem tárgyalom a szakasz hagyományos római katolikus értelmezését – erről olvashat, akit érdekel, a cikk végén jelölt hivatkozásban. Arról, hogyan lehet „kiegészíteni” vagy „betölteni” mindazt, ami Krisztus szenvedéseiből még „hiányzik”, feltétlenül érdemes rögzíteni egy alapvetést.
Ez a szöveg nem arról szól, hogy Jézus elégtételül szolgáló szenvedései – földi élete és kereszten kifolyt vére –, különösen is haláltusája és lelki agóniája ne lett volna teljes és befejezett. Erről nincs szó, Krisztus helyettes bűnhődése tökéletes, ezért azt sem Pál apostol, sem senki más nem tudja kiegészíteni, és nem is szabad(na) erre törekedni – lásd például búcsú…
Mások szerint Pál azokra a szenvedésekre utal itt, amelyeket „Krisztusért” viselt, ezáltal dicsőítve az Urat, illetve így előmozdítva Isten országának az ügyét. Habár ez lehetséges magyarázat, mégsem magyarázza meg, hogy mit jelent az „ami hiányzik” kitétel, és arra sem ad megfelelő indoklást, hogy hogyan tudná azt Pál (vagy más) kiegészíteni vagy betölteni.
Egyéb megoldások (például tipológiai vagy eszkatológiai magyarázat*) mellett vagy helyett sokkal inkább arról van itt szó röviden, hogy az apostol szenvedései nem úgy töltik be Krisztus gyötrelmeit, hogy bármit is hozzátennének az értékéhez, hanem úgy, hogy kiterjesztik azokra, akiknek szól a megváltás. Erről egyébként John Piper ír Szenvedélyem Isten című könyvében.
Kiknek szól a megváltás?
Isten kegyelméből az Úr mindazon juhainak, akik halljuk az ő hangját! Ezért ne legyen meglepő, hogy „Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk” (Róma 8,17)!
Krisztus gyötrelmeinek nem azért van híja, mert nem teljes az értékük, mintha nem lennének képesek megfelelően elfedezni mindenkinek a bűneit, aki csak hisz. Az hiányzik, hogy Krisztus gyötrelmeinek végtelen értékét nem ismerik a világban, és nem bíznak benne. Ezek a gyötrelmek és az értelmük még mindig rejtve vannak a legtöbb ember előtt.
Isten szándéka pedig az, hogy a rejtély lelepleződjön minden nemzet előtt. Krisztus gyötrelmeinek tehát ezért van még „híja”, mert nem látják, nem ismerik és nem szeretik még a népek. Az evangélium szolgáinak kell elvinniük. És az evangélium szolgái „töltik be”, amíg még hiányzik a Krisztus szenvedéseiből, azzal, hogy kiterjesztik másokra.
Piper fenti gondolatai is bizonyítják, hogy Pál úgy mutatja be Krisztus szenvedését, hogy ő maga is szenved azokért, akiket megnyerni próbál. Az ő szenvedéseiben meglátják Krisztus szenvedéseit. Íme, a döbbenetes végkövetkeztetés:
Isten szándéka, hogy Krisztus szenvedését övéinek szenvedése által láttassa a figyelő világ részére.
Összefoglalva tehát nincs ellentmondás ebben az esetben sem (ahogy láthattuk már egyéb nehéz igeverseknél is, amelyeket A lelkész válaszol rovatban tárgyalunk)! A Krisztusért történő önként, sőt, örömmel viselt nehézségeink, problémáink és szenvedésünk az evangélium terjedését szolgálhatják.
Így válhatnak hasznossá – nem az engesztelésben, hanem a világmisszióban! Végül vegyük észre, mit ír más helyen Pál Timóteusnak is (2Timóteus 2,10), amikor arra utal, hogy mindent elszenved a választottakért, hogy ők is elnyerjék az üdvösséget, amely Jézus Krisztusban van! Legyünk mi is jó eszközök az Úr kezében mások életében!
További fontos kapcsolódó forrás: https://www.evangelikalcsoport.hu/2025/08/10/a-kol-124-ertelmezesi-lehetosegei-hogyan-lehet-kiegesziteni-vagy-betolteni-mindazt-ami-krisztus-szenvedeseibol-meg-hianyzik/
* Az előbbi (típus) egyfajta előképszerű magyarázat, vagyis Pál úgy vélhette, hogy saját szenvedései hasonlatosak Krisztus szenvedéseihez, amelyek egyúttal előképei azon szenvedéseknek, amelyekkel minden kereszténynek szembe kell néznie. Az utóbbi (végidők) nem Jézus földi szenvedéseire utal, hanem azokra a megpróbáltatásokra és nehézségekre, amelyek megelőzik majd a korszak végét. Ezen elképzelés szerint a keresztényeknek a jelen korszak vége előtt előre meghatározott mennyiségű szenvedést kell(ene) kiállniuk…
Kiemelt kép: unsplash.com
