

Élő gyülekezetek – Szappanos utca, Debrecen
A Szappanos utca Debrecen óvárosában kanyarog, neve régi időket idéz, egykor szappanfőző mesterek laktak és dolgoztak itt.
A Szappanos utca Debrecen óvárosában kanyarog, neve régi időket idéz, egykor szappanfőző mesterek laktak és dolgoztak itt.
Azt, hogy Rita jártas mind a szociológiai, mind a közgazdaság-tudományokban, folyamatosan tapasztaljuk, mióta csak a BTESZ-nél dolgozik…
Ez megint egy sokszereplős történet lesz, és határokon átívelő is… De mostanság ilyen az élet: sokszereplős és határokon átívelő.
Végigszaladtam Hajdú-Bihar megye kisebb-nagyobb településein, összegyűjtöttem a nevelőszülők adományait.
Szavak, amelyeket nem szívesen ejtünk ki, sorsok, amelyeket nem akarunk meglátni, történetek, amelyekről azt hisszük, velünk, szeretteinkkel nem történhetnek meg.
Rohodon járunk. Amint az autónk rátér a Jelenlét Ponthoz vezető utcára, érzékelhetően megváltozik a település képe. Vakolatlan, kerítés nélküli házak, fel-felbukkanó kutyák: ismerős elemei ezek a szegregátumnak.
„Ezek a programok lehetőséget teremtettek arra, hogy hassunk azokra a dolgokra, amelyekre az emberek közül sokan csak legyintenek és azt mondják: lehetetlen.”
Arra készültem, hogy a Talentum Baptista Általános Iskoláról írok. Sima ügy, gondoltam, hiszen már beszélgetőtárs is van, Szalay-Rácz Edina igazgatóhelyettes.
Már akkor, amikor a laktózérzékenységgel kapcsolatos cikkemet írtam, eldöntöttem, hogy foglalkozom majd a coeliakiával, vagyis lisztérzékenységgel is.
Igen régóta készültem írni az Emmaus Idősek Otthonáról. Hogy miért? Mert az alapításának a körülményei is lenyűgöztek, az a sziklaszilárd hit, amellyel Balogh Lajos és az őt támogató gyülekezet 1910-ben a semmiből létrehozta a menházat, hogy amiként az azóta szállóigévé vált mondat szólt: „Baptista koldus ne legyen Magyarországon!”