
Üzen a múlt
Van egy kép a szemeim előtt: a dédszüleim és a nagyszüleim háza. A dédszüleimet nem ismertem, de a nagyszüleim emléke még élénken él bennem.

Van egy kép a szemeim előtt: a dédszüleim és a nagyszüleim háza. A dédszüleimet nem ismertem, de a nagyszüleim emléke még élénken él bennem.

Csendesen hullámzott a Kinneret a hajnali csendben. Meleg hajnali szellő simogatta a partokat. A legtöbb hajó már rég kikötött, és a halászok többsége már rendbe rakta a hajóit. Az ügyesebbek hazafelé vették az irányt.

A hajnal szárnyai épp akkor érték el a Kinneret keleti partjait, amikor Jeshua megérkezett. Lassan leereszkedett a parton, s tekintetével a tengert fürkészte, mintha keresne valamit.

Kavicsos talaj csikorgása hallatszott a távolból. Fáradt vándor kapaszkodott felfele a domboldalon, majd amint elérte a csúcsát, megállt egy pillanatra.

Már több mint tizennyolc éve élek Kárpátalján, és amikor először olvastam arról, hogy itt is volt a baptista egyháznak árvaháza, nagyon meglepődtem.

Közeledik a karácsony. Érzem, ahogy a mélyből egyre csak kúszik fel a torkomba egy szorongató érzés ezzel kapcsolatban.

1913. március 4-én született Kisdobronyban egy kislány, akit szülei Erzsébetnek kereszteltek meg református szertartás szerint.

Hogyha hiszünk abban, hogy életünket egy felsőbb hatalom irányítja, akkor hinnünk kell abban is, hogy nincsenek véletlenek.

Egy izgalmas történelmi kitekintés során megtudhatjuk, hogyan irányítja és köti össze Isten a szálakat a cseh-morva közösség életében.

Mit tennénk, ha egy ilyen mondat jönne szembe velünk? Vajon szembe tudnánk nézni egy ilyen súlyos döntés következményével?