Igen, a Baptista Szeretetszolgálat ismét egy olyan feladatot vállalt fel, amelyről számos honfitársunk azt gondolja, kudarcra ítéltetett, de ők mégis végzik a dolgukat, ahogy szokták, csendesen, hittel és szakértelemmel. Szanyi Gergellyel, a Baptista Szeretetszolgálat településfejlesztési és foglalkoztatási igazgatójával a Végtelen lehetőség és a Felzárkózó települések programokról beszélgettünk.
Mikorra datálható a Végtelen lehetőség program kezdete?
A Baptista Szeretetszolgálat 2018 márciusában kezdte meg a munkát a baktalórántházai járásban az úgynevezett Végtelen lehetőség vagyis a „Jelen-Lét, Program a Baktalórántházai járás felemelkedéséért” projekt keretein belül. A munka akkor még arról szólt, hogy készítsünk egy járási szintű szociális diagnózist a járásban élő emberek élethelyzetéről, ami kapcsán a járás folyamatait, településeit, szociális és oktatási ellátórendszerét, illetve azok működési problémáit kezdtük el feltárni. Azért fontos a járási szint, mert például a baktalórántházai járásban 12 település találkozik integrált szociális ellátókkal, kiterjedt rendszerekkel. A települések önállóan, de társulási szinten is látnak el feladatokat.
A szeretetszolgálat úgy érkezett ide, hogy annak előtte itt szerepvállalása nem igazán volt.
Ez azt jelenti, hogy a projekt korlátozott lehetőségei között tudtuk megkezdeni a tevékenységünket. Tizenegy munkatársunkkal kérdőíves formában kezdtük el felmérni a járás különböző aspektusait, adatait. Alapvetően a projekt egyik fő célja az volt, hogy a járási szociális diagnózist állítsuk össze, vizsgáljuk meg ezek adatait, illetve azt, hogy az abban feltárt problémákat miképpen tudjuk megoldani a jövőben.
A felhívás pontosan meghatározta, hogy a lakosság különböző rétegeiből hány személyt kell megkérdezni. A lekérdezést mi végeztük, és a diagnózis elkészítése nyolc hónapig tartott, de az, hogy miképp válaszoljuk meg a feltárt problémákat, még újabb nyolc hónapot vett igénybe. A járásban két településen, Rohodon és Magyon Jelenlét pontot hoztunk létre. Nagyon figyelünk arra, hogy a helyi szociális ellátórendszer funkcióit ne duplikáljuk, ne párhuzamosítsuk, hanem inkább azokat megerősítve egy új tevékenységi kört hozzunk létre, amely a diagnózisunknak megfelelően a helyi emberek életminőségét fogja javítani.
Számos leszakadó térség van hazánkban, miért pont a baktalórántházai járásban kezdte el a szeretetszolgálat a munkáját?
Annak idején, amikor meghatározták, hogy mely járások kerüljenek be a programba, a 2014-es évi KSH-adatok lapján tették. Öt járást választottak ki, közöttük volt a baktalórántházai is. A programba a Baptista Szeretetszolgálat mellett más egyházak is bekapcsolódtak: így van, ahol a Máltai Szeretetszolgálat, máshol a Magyar Református Szeretetszolgálat vagy a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet tevékenykedik.
Laikusok számára nehéz különbséget tenni aközött, hogy miért hátrányosabb az egyik járás, mint a másik. Ennek megállapításakor nemcsak az itt lakók vásárlóerejét veszik figyelembe, hanem sok más tényezőt, mint például a szolgáltatások lefedettségét és darabszámát is. Ezeknek megfelelően, ezekre a hiányokra próbálnak reagálni a Jelenlét pontjaink is. Nincsenek úgynevezett tevékenységi panelek:
ami működik Rohodon, az nem biztos, hogy működik Magyon, ami sikeres az egyik településen, könnyen lehet, hogy kudarcot jelenthet egy másikon.
Bizonyos alapfeltételeknek azonban minden településen meg kell felelnie a Jelenlét pontoknak. Szükséges, hogy legyen bennük egyéni tanácsadásra alkalmas helyiség, egy Biztos Kezdet szemléletű szoba, amely a kisgyermekek fejlesztésére alkalmas, illetve meg kell jelenniük a célcsoport higiéniáját szolgáló eszközöknek. Ezek száma, összetétele megint csak az adott település helyzetének függvénye: van, ahol elég volt egy keverőtárcsás mosógép beszerzése, máshol ennek az ipari változatát kívánta meg a helyzet.
A konyha megléte elengedhetetlen, hiszen teret biztosít számos közösségi programnak. A rendezett udvar ismét csak létszükséglet a szabadidős vagy sportfoglalkozások, a gyerekek hasznos időtöltése miatt.
Ez az alapdimenziója a Mátrixnak. Ehhez képest Rohodon 23 tevékenységgel foglalkozunk.
Munkatársaink nagyon komoly képzésben részesültek-részesülnek azért, hogy ebben a hatalmas mozgástérben megértsék azt, hogyan képesek hatni azokra a dolgokra, amelyekkel első ránézésre nagyon nehéz vagy akár „nem lehet mit kezdeni”. Nehéz dolguk van a kollégáinknak, számos kudarc éri őket, amíg befogadják őket az adott településen, ugyanakkor a sikerek és elért eredmények kárpótolnak bennünket a későbbiekben. Képezzük őket, de legkomolyabb eszközük – és ezt látjuk, tapasztaljuk – a saját egyéniségük.
A 2018-ban elkezdett munkát, úgy sejtem, a Covid-járvány és annak hatásai több ponton is érintették…
A tervezés után elkezdtük a megvalósítást, úgy fogalmazhatnék, hogy jött hat hónap boldog megvalósítási időszak. Ezt követően azonban megérkezett a Covid-járvány, amelynek a közösségi együttlétekre is megsemmisítő hatása volt. Mivel a településeken más-más szinten álltunk a megvalósításban, így a hatás is eltérő mértékben jelentkezett.
Rohodon és Magy településeken ekkor már rendelkeztünk ingatlannal és elkezdődtek a programok. Amikor a járvány beköszöntött, merőben más problémával találtuk magunkat szemben, mint amire először készültünk: ez pedig leginkább az idősek helyzetében mutatkozott meg. Mint az ország számos más kistelepülésén, a fiatalok innen is zömében elköltöznek a jobb kereseti lehetőségek reményében, a szülők, nagyszülők pedig maradnak. Azt tapasztaltuk, hogy a járványhoz kapcsolódó intézkedések hatására ez a korcsoport teljességgel elszigetelődött,
egyszerűen sok esetben nem volt olyan, aki rájuk nyitja az ajtót, és megkérdezi: „Hogy tetszik lenni?”
A feladat adott volt, így kaptunk egy új területet, ez pedig ennek a korcsoportnak a segítése lett. Miközben ebbe az új kihívásba villámgyorsan beletanultunk, történt egy roppant kedvező fordulat: ez pedig az volt, hogy megérkezett az úgynevezett Felzárkózó Települések Program.
Összefoglalná, hogy miről is szól ez a program?
Egy pillanatra visszatérnék a Végtelen Lehetőségek Programhoz, amely egy úgynevezett pilotprogram, és 2022-ben zárul le. Ezzel szemben a Felzárkózó Települések Program (FETE) egy jóval összetettebb munkálkodást, és még ehhez képest is számtalan új feladatellátást tesz lehetővé. A Kormány 2019 nyarán átfogó programot indított a 300 leghátrányosabb helyzetű település felzárkóztatására, melynek irányítására Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét nevezte ki miniszterelnöki biztosnak.
A program célja a lakosság élethelyzetének javítását szolgáló fejlesztési munkához szükséges szakmai tudás és támogatások, szolgáltatások biztosítása.
Sok más terület mellett nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekekre, a program elsősorban arra teremt esélyt, hogy ők már ne szükségszerűen örököljék szüleik sorsát, hanem legyen lehetőségük más életet élni. Ahogy azt Vecsei Miklós – akinek személye garancia a legmagasabb szintű szakmaiságra – megfogalmazta: „A legmodernebb technológiára a felzárkózó településeken van a leginkább szükség, az ott élőknek ugyanis jóval gyorsabban kell haladniuk, hogy utolérhessék a többieket.” Ezt a szemléletet magán hordozza a program, amely rugalmasságával, gyorsabb ütemezésével rendkívül jól reagál a helyi közösségek igényeire.
Tehát ha jól értem, a Végtelen Lehetőség második évében megérkezett a rohodi kistérségbe is a Felzárkózó Települések Program.
Igen, a Máltai Szeretetszolgálat a módszertani vezetést és az országos konstrukciószintű koordinációt látja el, a megvalósítást számos térségben, így a rohodi járásban is megvalósító partnerek, köztük mi végezzük. A tervünk az, hogy 8-10 évet töltsünk el a településeken, ennyi idő kell, hogy tartós eredményeket mutathassunk fel.
Milyen terveik vannak az elkövetkező évekre?
A Baptista Szeretetszolgálat társadalmi felzárkóztatási területének szeretnénk kibővíteni a tevékenységeit.
Az alapmetodikán túl, ami önmagában a gondjainkra bízott településeken való jelenlétet, a szociális és akár karitatív tevékenységeinket, közösségi programok szervezését jelenti, szeretnénk megjelenni oktatásfejlesztési, egészségfejlesztési, lakhatási és gazdaságélénkítő (foglalkoztatási) területeken is. A következő lépések között szeretnénk lakhatási programot elindítani, amellyel a hátrányos helyzetű családokon túl akár a pályakezdő fiatalok, friss házasok számára kívánunk segítséget nyújtani. Az oktatásfejlesztés területén kiemelt cél a közép- és felsőfokú oktatási intézményekhez való hozzáférés segítése, mentorhálózat kialakításával, ösztöndíjprogrammal.
Szöőr Bea
