„Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak: Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe.” (2Korinthus 4,7–8)
„De én mindig veled leszek, mert te fogod jobb kezemet. Tanácsoddal vezetsz engem, és végül dicsőségedbe fogadsz. Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, a földön sem gyönyörködöm másban.” (Zsoltárok 73,23–25)
„Szabadításodra vágyom, URam, törvényedben gyönyörködöm. Tartsd meg életemet, hogy dicsérhesselek, és döntéseiddel segíts engem!” (Zsolt 119:174-175)
„Hadd tanítsalak benneteket Isten hatalmáról! Nem tartom titokban a Mindenható tervét. Hiszen mindnyájan látjátok! Miért beszéltek hát hiábavalóságot?” (Jób 27,11–12)
„Így szól az Úr: Álljatok ki az utakra, és nézzetek szét, kérdezősködjetek az ősi ösvények után, melyik a jó út, és azon járjatok, akkor nyugalmat találtok lelketeknek!
„Uralkodik az Úr! Fenségbe öltözött, felöltözött az Úr, erőt övezett magára. Szilárdan áll a világ, nem inog. Szilárdan áll trónod ősidők óta, öröktől fogva vagy te.” (Zsoltárok 93,1–2)
„A csillogó szemek megörvendeztetik a szívet, a jó hír felüdíti a testet. Akinek a füle hallgat az életre való feddésre, az a bölcsek között marad.” (Példabeszédek 15,30–31)
„Halld meg, Uram, hívó hangomat! Könyörülj rajtam, hallgass meg! Ha ezt mondod: Járuljatok színem elé, szívem így válaszol: Színed elé járulok, Uram!
„Akkor eljön világosságod, mint a hajnalhasadás, és hamar beheged a sebed. Igazságod jár előtted, és az Úr dicsősége lesz mögötted. Ha segítségül hívod az Urat, ő válaszol, ha kiáltasz, ezt mondja: Itt vagyok! Ha majd senkire sem raksz jármot, nem mutogatsz ujjal, és nem beszélsz álnokul…” (Ézsaiás 58,8–9)
„Ezt mondja az Úr, a te megváltód, Izrael Szentje: Én, az Úr vagyok a te Istened, arra tanítalak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell.” (Ézsaiás 48,17)
