„Az igazak várakozása örömre fordul, de a bűnösök reménysége semmivé lesz. Az Úrnak útja a feddhetetlennek erősség, de a gonosztevőknek romlás. Az igaz soha meg nem inog, de a bűnösök nem maradnak meg a földön.” (Példabeszédek 10,28–30)
„Te vagy az oltalmam, megóvsz a bajtól, körülveszel a szabadulás örömével. Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem.” (Zsoltárok 32,7–8)
„Amikor Salamon befejezte ezt az egész imádságot és könyörgést, amellyel az Úrhoz imádkozott, fölkelt az Úr oltára elől, ahol eddig térdelt, és kitárta kezeit az ég felé.
„Már azt gondoltam: Nem lehet reménykednem és bizakodnom az Úrban!
„Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja. Az igaz utat tud mutatni másnak is, a bűnösöket pedig tévelygésbe viszi saját útjuk…
„De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és ő megszabadította őket szorult helyzetükből.
„Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom a fülébe jutott.” (Zsoltárok 18,7)
„Ezért mindenben hasonlóvá kellett lennie a testvéreihez, hogy irgalmas és hű főpap legyen az Isten előtti szolgálatban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért.”
„Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom a fülébe jutott.” (Zsolt 18,7)
„Közel van az Úr mindenkihez, aki hívja, mindenkihez, aki igazán hívja. Teljesíti az istenfélők kívánságát, meghallja kiáltásukat, és megsegíti őket.” (Zsoltárok 145,18–19)
