Az életünket teljes mértékben felborította ez a vírus. Minden megváltozott. Ez a második hét, hogy önkéntes karanténban vagyok a családommal együtt. Kivéve a férjemet, mert ő orvos és ő dolgozik, értünk, érted, ott segít, ahol kell.
Sorozatunk első részében a keresztény élet néhány alapelemét (hit elem, szeretet, kegyelem és hitelesség) jártam egy kicsit körül. Most a párkapcsolat egyik fontos része, a szerelem lesz a középpontban, és annak ádáz ellensége, a flört-elem.
A cikksorozatunk 3. részében bemutatjuk a családi küldetésnyilatkozat elkészítésének következő lépését.
Feszültség, aggodalom, szorongás – a legtöbb embernek most ez tölti ki a gondolatait. El fogom kapni? Lesz mit enni továbbra is? Mikor mehetek végre valahova? És az ebből eredő frusztráltságot ráadásul nem is tudjuk egykönnyen „levezetni”. Mit tegyünk, és mit ne, amíg tart a járvány?
Miközben a férfi/férj/apa feladata a családi küldetésről szóló nyilatkozat megfogalmazásának kezdeményezése és irányítása, a család minden tagjának meg kell hallgatni a véleményét, és részt kell vennie annak létrehozásában.
Azt hiszem, fölösleges felhívni az olvasó figyelmét arra, hogy mindennapjainkat mennyire meghatározzák az elemek: a távirányítók, a mobiltelefonok, a borotvák, a különböző játékok stb. mind-mind elemmel működnek mostanában.
Kezdődött a rádióval, aztán jött a tv, napjainkban pedig a digitális világ. Csak kapkodjuk a fejünket az információs forradalomban, melyben élünk, s úgy gondoljuk, minden információ fontos, melyet sürgősen meg is kell osztanunk másokkal is.
Kalandozni, hőssé válni. Sikeresnek, jelentősnek lenni. Meghódítani a világot. Meghódítani egy lány szívét.
Nőnek lenni jó és végtelen kiváltság. A teremtő Istentől kapott különleges ajándék! Nehéz magunkat definiálni, hiszen kik is vagyunk mi nők?
A minap összeszámoltam és rácsodálkoztam, hogy 31 országot, rengeteg iskolát, ifjúsági intézményt és programot látogattam már meg, és a feltett kérdésre, hogy mi a fiatalok legnagyobb kihívása, nagyon hasonló válaszokat kaptam.
