Itt lehetőségük van arra, hogy a „nagybetűs életbe” kilépjenek, de mégis támogató közegben éljék meg ezt.
A ház felszereltsége, a szobák berendezése eltér attól a képtől, ami napjainkban a szakellátásban megszokott, de aki járt már a Szappanos utcai gyülekezet által fenntartott intézményekben, az nem lepődik meg mindettől, hiszen magasabb elvárásoknak akarnak megfelelni, mint jogszabályi. A tökéletes tárgyi feltételek hiábavalóak lennének önmagukban; szakemberek kellenek, akik hosszú évek tapasztalatával a hátuk mögött, nem fogyó empátiával, a keresztény értékrend mentén látják el feladataikat. Horog Máté, a ház vezetője teljességgel megfelel ennek a leírásnak.
Máté mintegy öt évvel ezelőtt érkezett a Benita Gyermekvédelmi Szolgáltatóhoz, korábban úgynevezett támogatott lakhatást vezetett, ahol szenvedélybetegek reintegrációja volt a cél. Nem nélkülöz gyermekvédelmi tapasztalatot sem, ezt megelőzően nehezített helyszíneken, többek között Borsodban dolgozott családsegítő szolgálatnál.
Cél az elszenvedett traumák feldolgozása
A jelenlegi munkahelyén nevelőszülői tanácsadóként kezdett – mint meséli –, akkoriban már erősen körvonalazódott az Utógondozói Ház gondolata. „Azt a feladatot kaptam ideérkezésemkor a Benita vezetőségétől, hogy ismerkedjek a szakellátással mint nevelőszülői tanácsadó, hogy az utógondozói ház vezetésére készen álljak, mikor eljön annak az ideje.” Amellett, hogy a szakellátás rendszerével és a nevelőszülői családokkal ismerkedett, aktívan részt vett annak a tervezésében, hogy az új intézmény a lehető legtökéletesebb módon segítse majd az itt élő fiatalokat. Célként azt határozták meg, hogy az elszenvedett traumákat segítsenek feldolgozni, biztonságos közösséget teremtsenek, ahol lehetőség van az önismeret fejlesztésére, érdekérvényesítés elsajátítására. Mindezt úgy, hogy az itt dolgozó szakemberek mintát nyújtsanak arról a fiataloknak, hogy miként lehet úgy önazonosan élni, hogy a szűkebb és tágabb közösségnek is felelős tagjává váljanak. 2023 tavaszán nyitotta meg kapuit az otthon, ekkor beszélgetőtársam letette a nevelőszülői tanácsadói feladatokat, hogy az új kihívásokra koncentrálhasson.
Ifjúsági programvezető, utógondozó és tereptanár
„Hajdú-Bihar területéről bármelyik Hálózatból megkereshetnek azok a fiatalok, akik a 18. életévüket betöltötték és nem tudnak vagy nem akarnak a korábbi gondozási helyükön, tehát nevelőszülőnél vagy lakásotthonban maradni. Az ő fogadásuk, támogatásuk a feladatom, vagyis az, hogy a rendelkezésükre álló otthonteremtési támogatást a lehető legmegfelelőbb módon tudják felhasználni.”
Legalább ennyire fontos terület a tehetség- és képességgondozáshoz kapcsolódó feladatok, amelyeket szintén Máté fog össze.
„2020-ban már megfogalmazta a fenntartó (Szappanos utcai gyülekezet) és a Benita vezetősége, hogy rendkívül fontos lenne megfelelő jövőképet kínálni a Hálózatunkban nevelkedő gyerekeknek. Lássák ők is és mi is azt, hogy hová tartanak, legyenek adottak számukra választási lehetőségek, alternatívák. Ha ez nincs – magyarázza Máté –, akkor bizonytalanná válik a lét, a motiváció elenyészik, hiszen nem látják maguk előtt a célt, amiért küzdhetnek. Reális célokat kell nekik keresnünk, és ezek eléréséhez kell őket hozzásegíteni a megfelelő eszközökkel, szellemiséggel.” A Benita évek óta folytatott programja tavaly találkozott a szakminisztérium szándékával is, ugyanis az elkészített egy módszertani anyagot, amely közel hasonló célkitűzéseket jelöl meg. A szakmai anyagokból szakember-, elköteleződés- és forráshiány miatt ritkán lesz produktum; ebben az esetben, mivel ezek a feltételek eleve biztosítottak voltak, vannak eredmények. „Tizennégy év feletti neveltjeinknek mérjük a képességüket, a tehetségüket, reális továbbtanulási terveket készítünk velük közösen, mindezt az öt megyében, ahol a nevelőszüleink jelen vannak. Ez azt jelenti, hogy ha egy Szolnok környékén élő gyermek olyan szakmát szeretne választani, amelynek elsajátítása Debrecenben biztosított, akkor mi itt, az utógondozói házban készülünk az ő fogadására.”
„Hit és bátorság kell hozzá, hogy az élet nehézségeit, balszerencséit és szomorúságait kihívásnak vegyük, amelyeknek megfelelni erőt ad, és ne igazságtalan büntetésnek, amelyeknek nem lett volna szabad velünk megtörténniük.”
Máté Erich Frommtól kölcsönözte a Benita Utógondozói Ház mottóját, ahol az egykor megfogalmazott célokat valósítják meg. „Folyamatosan képezzük magunkat: jelenleg a traumafeldolgozás, a veszteséggel való szembenézés az a terület, amellyel kapcsolatosan igyekszünk jó gyakorlatokat megismerni. Az a célunk, hogy a mostani és majdani lakóink azokat az eseményeket, amelyeknek áldozataivá váltak – a saját családtagjaik, felnőttek által –, ne rémképként hordozzák egész életükben, hanem fel tudják dolgozni. Semmissé nem tehetőek, a heg egy seb után megmarad, de begyógyulhat, ha ehhez adottak a feltételek. Az már önmagában egy meghatározó trauma, ha valakit nem a szülei nevelnek fel; ha mindehhez pedig a nevelt gyermekek esetében még súlyos elhanyagolások és bántalmazások is társulnak.” Máté sorolja a további következményeket, amelyek közül csak az egyik az önbizalomhiány és az ebből fakadó problémák. A gyerekek, fiatalok helyzetét tovább nehezíti a megítélésük, hiszen számosan vannak, akik előítélettel állnak hozzájuk, csupán mert állami gondoskodásban élnek. Neveltnek és romának együttesen lenni pedig különösen nehéz ma Magyarországon. Ez az előítélet-halmaz pedig sokszor ön- vagy mást pusztító reakciókat vált ki az érintettekből. Érthető, hogy miért fókuszál erre a területre különösen az Utógondozói Ház.
Jelenleg hat fiúnak tud otthont adni a ház. A bekerülés feltételei az iskolai tanulmányok folytatása és/vagy munkavállalás. A felvételi beszélgetésen a Benita igazgatója, Kellermann Dániel, a fenntartó képviselője és Máté igyekszik a lehető legpontosabban feltérképezni a jelentkező motivációját, elakadásait és azt, hogy képes lesz-e beilleszkedni a ház közösségébe. A Benita biztosít ugyan védett munkahelyet a fiúk számára, de a cél, hogy piacképes szakmával a nyílt munkaerőpiacon tudjanak elhelyezkedni, hiszen hosszú távon ez biztosítja az önállóságukat. „A szociális munka komplex eszközeivel segítjük őket, amelynek része akár az is, hogy megtanuljanak önéletrajzot írni, vagy az, hogy felkészítjük őket egy állásinterjúra. Pedagógiai tanácsadás, jogi segítségadás – ez mind adott számukra.” Máté tapasztalatai szerint ebben a korban nagyon fontos a kortárs közösség, mint ahogy a megfelelő párkapcsolat is. Érződik, mennyire örül, hogy megoszthatja azt a hírt,
hogy az egyik lakójuk nyáron kiköltözik, és azt követően összeházasodik a barátnőjével, családot alapít.
„Teljes szívünkből támogatjuk, mert látjuk, hogy ez nem egy romboló, hanem egy építő kapcsolat” – mondja. A párválasztás kapcsán merül fel bennem a kérdés – hiszen tudom, hogy ebben a tekintetben is hiányos az ellátórendszer –, gondolkodtak-e olyan Utógondozói Házon, amely lányoknak biztosítana otthont. Nyitott kapukat döngetek… A ház épül, remélhetőleg jövő ilyenkor már annak a vezetőjével beszélgethetek.
Szöőr Bea
portré: Hajdu Csaba