„Ha van kőből vagy fából faragott, vagy vászonra festett Krisztus, miért ne lehetne őt emberbőrre is rajzolni.”* – 2. rész
Az elmúlt években egyre több keresztény tetováltatja magát. Sorozatomban annak szeretnék utána járni, mi ennek az oka.
Az elmúlt években egyre több keresztény tetováltatja magát. Sorozatomban annak szeretnék utána járni, mi ennek az oka.
A mai napon János evangéliumának 6. fejezetét olvastam, ami az 5000 ember megvendégelésével kezdődik. 5000 éhes ember.
Immár egy éve tart hazánkban a különböző és időszakos megszorításokkal tarkított koronavírus-időszak.
A megszokott gyülekezeti életet korlátozó döntések már jó ideje egészen különös kihívások elé állítják az igehirdetőket és az igehallgató gyülekezetet is.
Az első baptista főzőműsorban egy gyors és rendkívül finom karácsonyi menüt készít el Mészáros Balázs séf.
Átlagos hetem volt. Munka, utazás. Utazás, munka. Egyik nap a villamoson szemben ült velem egy kisfiú az anyukájával. A srác most kezdhette az iskolát, erről beszélgettek minden izgalmas részletet megtárgyalva. Aztán az anyuka emlékeztette a kisfiát: „Ma apánál fogsz aludni.”
Amikor a konfliktus szóval találkozom, házasságunk számtalan karambolja jön élénken elém. Isten kegyelméből már 27. éve élünk boldog, de házassági karambolokkal tarkított házasságban.
„…hogy esőt adjon a te földednek alkalmas időben,
és megáldja kezednek minden munkáját…”
5Mózes 28,12