
A magyar dicsőítés – felvetések, gondolatok
A dicsőítés az egyik legszebb dolog, ami csak létezik: a teremtett lény imádja Alkotóját, Megváltóját.

A dicsőítés az egyik legszebb dolog, ami csak létezik: a teremtett lény imádja Alkotóját, Megváltóját.

„Nem bánok semmit… Utólag minden a javamra vált… Ha újrakezdhetném, mindent ugyanígy csinálnék…” Sokszor hallom ezeket a szavakat híres és talán emiatt kevésbé híres emberek szájából is, amikor életük sötétebb időszakairól, hibásnak tűnő, de legalábbis megkérdőjelezhető döntéseikről beszélnek.

Világunkban manapság ritkán fordul elő, hogy az emberek fiatalon hoznak döntést Isten mellett, és ki is tartanak mellette. Ebben a cikkben olyan fiatal felnőttekkel készítettem interjút, akik így élik az életüket.

Sokszor úgy tűnik, hogy az élet hullámhegyek és -völgyek folyamatos sorozata. Az egyik napom Isten jelenlétében leírhatatlanul csodálatos. Fürdök az ő szeretetében és kegyelmében. Ilyenkor tele vagyok várakozással és reménnyel.

A gondolkodásmódunk meghatározza az életünk irányát. Egy régi vicces történet jut eszembe: Egy nő bíróság előtt állt gyilkosság vádjával, mert megölte a harmadik férjét. Az ügyész megkérdezte tőle, mi történt az első férjével…

Átlagos hetem volt. Munka, utazás. Utazás, munka. Egyik nap a villamoson szemben ült velem egy kisfiú az anyukájával. A srác most kezdhette az iskolát, erről beszélgettek minden izgalmas részletet megtárgyalva. Aztán az anyuka emlékeztette a kisfiát: „Ma apánál fogsz aludni.”

Építkezések, renoválások, felújítások helyszínén gyakran találkozunk a táblával: „VIGYÁZZ! A magasban dolgoznak!” Ilyenkor önkéntelenül feltekintünk, és engedelmeskedve a felhívásnak óvatosabban tesszük meg lépteinket.

Nem sokkal ezelőtt az egész országot megrázta a hír, miszerint Benedek Tibor háromszoros olimpiai, Európa- és világbajnok vízilabdázó 47 éves korában elhunyt.

Erősnek és bátornak lenni nem minden helyzetben könnyű. Mégis van erre felszólításunk Istentől.

Ha a tételmondatot elolvasod, lehet, hogy nem is szükséges továbbolvasnod. (Bár az utolsó mondatokban található a mára vonatkozó következtetés.)