
Ki a „debil”? Mit árulnak el a szavaink a közösségeinkről – és rólunk?
Igen, Rólad is, Téged is érint!

Igen, Rólad is, Téged is érint!

avagy bátorítás a szeptemberi – vagy a bármikor aktuális – káosz közepette

A kiürülő moziteremben ülök a helyemen, és sírok. Nézem, de nem látom a film végén lepörgő nevek listáját.

Gyakori kezdőmondat egy ideje nem látott ismerős részéről: Remélem jól vagy és minden rendben van…

Két lélektani megközelítés hatott és hat mindmáig a keresztény lelkigondozásra, amely az egyéni lelki vezetéstől a házassági, családi és intézményi tanácsadásig, a szószéki prédikációig és a mindennapi beszélgetésig terjed:

Ne nézzük le kevésbé életrevaló testvéreinket! Ha kell, és úgy vezet Isten, kiemelten foglalkozzunk a rászorulókkal! Ők szegények ugyan, de Istennel gazdagok.

Ma jelentős kisebbségben vannak azok az emberek, akik hisznek még a megtisztító katarzis és az erkölcsi tisztaság társadalomalakító és társadalommegőrző erejében.

„Éppen csak sétáltam, nem is siettem, tényleg nem és mégis… Pár mozdulat után rájöttem, hogy ezzel valamit kezdeni kell, fohászkodtam egy rövidet, majd felhívtam Esztert…”

Szavaink megformálásában a fizikai nyelvünk segít, ami egy biológiai különlegesség. Nyolc izomból áll, és egyedülálló módon, akármennyit mozgatjuk, nem fárad el. Mert lehetsz cserfes, de nyelved nem lesz rest. Ám a lényeg az, amit mondunk és ahogy mondjuk.