Csabát (nem a valódi neve) elkötelezett, komoly hívőnek tartják. Megosztja velünk történetét, amelyből megtudhatjuk, miként bénította meg éveken át a „fortélyos félelem”, és hogyan tudott abból kikerülni az Ige és a hit segítségével.
Jó múltkorában az Andrássy úton sétálgattam. Világörökség. Fényes kirakatok. Mulatót mulató vált fel. S fülemben a modern világváros állandó, szűnni nem akaró moraja.
Igen régóta készültem írni az Emmaus Idősek Otthonáról. Hogy miért? Mert az alapításának a körülményei is lenyűgöztek, az a sziklaszilárd hit, amellyel Balogh Lajos és az őt támogató gyülekezet 1910-ben a semmiből létrehozta a menházat, hogy amiként az azóta szállóigévé vált mondat szólt: „Baptista koldus ne legyen Magyarországon!”
„Zengjetek hálaéneket az ÚRnak, énekeljetek hárfakísérettel Istenünknek! Ő az, aki beborítja felhőkkel az eget, esőt bocsát a földre, füvet sarjaszt a hegyeken.
