RÓZSANYÍLÁS TÉLEN
„Tégy engem mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Bizony, erős a szeretet, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja.” (Énekek éneke 8,6)
„Tégy engem mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Bizony, erős a szeretet, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja.” (Énekek éneke 8,6)
„Eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek magamnak az igazság és a törvény, a szeretet és az irgalom ajándékával. Eljegyezlek magamnak a hit ajándékával, és megismered az Urat.” (Hóseás 2,21–22)
„Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek.” (János 1,12)
Emlékszem arra a forró nyári éjszakára, mikor több millió ember megdöbbenésére a profi világbajnoki övért vívott bokszmérkőzésen Budapesten a Fradi-pályán Kovács Kokó Istvánt kiütötte Julio Pablo Chacón.
Jó múltkorában az Andrássy úton sétálgattam. Világörökség. Fényes kirakatok. Mulatót mulató vált fel. S fülemben a modern világváros állandó, szűnni nem akaró moraja.
A gonosztetteket titokban, az éjszaka sötét hálójában hajtják végre – ugyanakkor a jó cselekedetek viszont olyanok, mint a hajnali napsugár: csupa derű és tisztaság.
Az éjszaka megcsáklyázva az ég tengerében. Félhomályos aluljárókban kóboroltam, a mindennapok balladájában, a történések csillámköveim, kérubok és szeráfok nyomában, és égő szövétnekek lobogtak a szívemben.
„Isten… gyújtott világosságot szívünkbe, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete.” (2Korinthus 4,6)