A Budapesti Szépművészeti Múzeum pótolhatatlan műremeke, id. Pieter Bruegel festménye, a Keresztelő Szent János prédikációja egy konkrét bibliai eseményt jelenít meg. A művész kora konvencióit ezúttal sem követi a cselekmény ábrázolásakor.
János evangéliumának egyik legismertebb története Jézus találkozása és párbeszéde Jákob kútjánál egy Samáriából származó asszonnyal.
A haldokló Jézus utolsó szavait az evangéliumok őrizték meg az utókornak. Hagyományosan „szavaknak” nevezzük a rövid mondásokat.
A Halhatatlan holt cím egy paradoxon, Jézus Krisztus halhatatlan, de ugyanakkor a haláláról, a sírba tételéről lesz szó ebben az írásban.
Idősebb Pieter Bruegel (eredetileg Brueghel) – vagy ahogy kortársai nevezték: „vicces Péter”, máskor „paraszt Péter”[2] – Út a Kálváriára című festményén csak megbecsülni lehet az alakok számát.
Az Ábrahám megrázó hitpróbájáról szóló történet sokakat foglalkoztatott az idők folyamán. A hangsúly legtöbbször Ábrahám személyére irányult, és kevésbé figyeltünk Izsákra. Mi mozgatta az eseményeket?
Leonardo da Vinci falfestményének, Az utolsó vacsorának a segítségével élhetjük át – a tanítványokkal együtt –, hogy milyen volt és milyen most az asztalközösség Jézus Krisztussal.
A teljes cím valójában Egy szexuális zaklatás anatómiája avagy a fiatal József konfliktusa Potifár feleségével. A bibliai József történetét, bár több ezer éve játszódik, az teszi maivá, hogy ráismerünk azokra a lelki és fizikai jelenségekre, amelyek szemernyit sem változtak az idő során.
Bárányimádók (cultores agnus). Jézus Krisztust Keresztelő János nevezi Isten Bárányának a keresztáldozatra utalva.
Milyen titkokat rejt egy-egy festmény? Lehet-e mondanivalója, üzenete számunkra egy művészeti alkotásnak?
