

Ünnepeljük Jézust! Örüljünk Jézusnak! (virágvasárnap kapcsán)
Ha valakit ünneplünk, az akkor igazi, ha szívből tudunk örülni neki.
Ha valakit ünneplünk, az akkor igazi, ha szívből tudunk örülni neki.
Sokan mondják ránk, keresztényekre, hogy szerencsétlenek vagyunk, hogy azok az emberek menekülnek a valláshoz, akik minden területen kudarcot vallottak és képtelenek a saját életüket irányítani.
„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” (Máté 11,28)
Talán úgy érzékeled saját életedet jelenleg, mintha a pusztában lennél. Mintha sivatag venne körül. És ennek a pusztának az ereje kiéget téged.
Valószínűleg a te életedben is történt már olyan, hogy valakit közel engedtél magadhoz, a családodhoz, de ennek nagyon negatív következményei lettek.
„Ő az előző nemzedékek során megengedte, hogy minden nép a maga útján járjon…
Avagy: nem vagy véletlen, és nem is értelmetlen az életed: fontos vagy, és te is céllal teremtettél.
„A szél kihívásaira a fa a gyökereivel válaszol” – írta Illyés Gyula. Mert a gyökér tart meg, és a gyökér az, ami táplál.
A karácsonyi történet egyik legfurcsább és legtitokzatosabb momentuma csak Máté evangéliumában olvasható: a napkeleti bölcsek imádata.
Jézus Krisztus mint Messiás földre jövetelével számos ószövetségi prófécia teljesedett be. A karácsony tehát ezért is jelentős esemény!