Az idézett kifejezés Pétertől, Jézus egyik tanítványától származik, aki Jézus feltámadása után a Jeruzsálemben elmondott pünkösdi beszédében mondja a következőket:
„Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az ezt mondhatja az Úrnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom!” (Zsoltárok 91,1–2)
„Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.” (Filippi 2,3–4)
„Folyamodjatok az Úrhoz, az ő hatalmához, keressétek orcáját szüntelen! Emlékezzetek csodatetteire, amelyeket véghez vitt, csodáira és döntéseire.” (1Krónika 16,11–12)
„Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az Úrban, ő megsegít téged.
„Mert erős vára vagy a nincstelennek, erős vára a szegénynek a nyomorúságban, oltalom a zivatarban, árnyék a hőségben – mert a hatalmaskodók dühe olyan, mint a kőfalra zúduló zivatar, mint hőség a szikkadt földön.
„Azt az embert, aki féli az Urat, oktatja ő, hogy melyik utat válassza. Élete boldog marad, és utódai öröklik a földet. Közösségben van az Úr az őt félőkkel, szövetségére tanítja őket.” (Zsoltárok 25,12–14)
„Törődik a gyámoltalanok imádságával, nem veti meg imádságukat. Meg kell ezt írni a jövő nemzedéknek, hogy dicsérje az Urat az újjáteremtett nép.
A mai napon János evangéliumának 6. fejezetét olvastam, ami az 5000 ember megvendégelésével kezdődik. 5000 éhes ember.
„Tégy engem mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Bizony, erős a szeretet, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja.” (Énekek éneke 8,6)
