Iskolába megy a gyermekünk!

Elolvasási idő: 7 perc
Elolvasási idő: 7 perc
Egy tapasztalt pedagógus tanácsai szülőknek, hogy hogyan készítsék fel gyermekeiket már nyáron a sikeres iskolakezdésre.

„Mindennek rendelt ideje van” (Prédikátor 3,1)

Nyár van, a pihenés és feltöltődés, ugyanakkor készülődés időszaka is. Felkészülünk az előttünk álló hidegebb, nehezebb időszakra: az őszre és a télre. Ilyenkor tesszük el a télirevalót gyümölcsökből, zöldségekből, megrendeljük a tűzifát, átválogatjuk a szekrényekben a ruhákat, megcsináljuk otthon az elmaradt tennivalókat, festünk, javítunk.

De nem csupán anyagi oldalon van feladatunk, hanem lelki oldalon is. Ha lehetőségünk van, ilyenkor megyünk el csendes hétre, ami feltölt, és új lendületet tud nyújtani a hitéletünkben. És érdemes ilyenkor szembenézni és az utolsó simításokat is elvégezni a gyerekeink iskolakezdésével kapcsolatban is.

Az iskolakezdés mindig rendszerszintű változást hoz egy család életében, különösen akkor, ha az első osztályt kezdi meg valaki a családból. Az egész család életritmusát átalakítja, hiszen itt már időre kell beérni, nem úgy, mint az óvodába és bizony kemény elvárásokkal is szembe kell néznie a kisiskolásnak.

Hogyan készüljünk, ha a gyermekünk első osztályba megy?

Minél többet meséljünk neki, beszélgessünk vele, erősítsük a képi világát, ne üljön órákig a tévé, számítógép előtt! A filmnézéskor a gyermek mindent készen kap, nem neki kell elképzelnie a szereplőket, a saját belső képi világa semmit nem fejlődik. Sok a szorongó kisgyermek, és miért: a szöveges mesében is vannak sárkányok és egyéb szörnyek, de ő úgy képzeli el magában, hogy még uralni tudja, tehát nem fél tőle. A készen kapott filmek felülírják az ő fantáziáját, és olyan félelmetes képeket raknak a gyerek elé, amiket ő nem képes uralni, tehát a félelem benne marad és szorong miatta. Sajnos sokszor reklámok alatt is betesznek olyan előzeteseket, amelyek nem gyerekeknek valók. Ne hagyjuk, hogy egyedül tévézzenek!

Sokat rajzoltassuk, az asztalon legyen egy csuporban jó minőségű, kívánatosra hegyezett színes ceruza. Figyeljük meg, hogy helyesen fogja-e a ceruzát! Ma a legtöbb óvodában nincs kötelező foglalkozás, a kislányok szorgalmasan azért le-leülnek rajzolni, de vannak olyan kisfiúk, akik szinte az iskolában találkoznak először a ceruzával, ilyenkor megtanítani nekik a helyes ceruzafogást már nagyon nehéz.

Szoktassuk őket önállóságra, tudjanak felöltözni, átöltözni, cipőt kötni, késsel-villával étkezni. Az iskolában már nincsenek dadusok, mindent egyedül kell megoldaniuk. A kisfiús anyukák ilyenkor szokták áldani a tépőzár feltalálóját. A fűzős tornacipőre javaslom a gumi cipőfűzőt, egyszer bekötjük, és bebújós cipőként tudja a gyermek használni. Érdemes olyan ruhákat venni, amiket könnyedén tud használni, ne a divat szerint gondolkozzunk, hanem a praktikusság szerint: legyen kényelmes, könnyen tisztítható.

Legyen egy íróasztaluk, szobában egy külön részük, ahová a saját dolgaikat pakolhatják.

– A netről letölthetőkalak-háttér”-felismerő feladatlapok, különbségkeresők, amelyekkel a figyelmüket fejleszthetjük. A betűtanulásnál mindent aprólékosan meg kell tudni jegyezni.

Irányok felismerését gyakoroljuk, merre van az előre, fent-lenn, jobbra-balra, saját testén is tudja, illetve a papírra viszonyítva is. Szeptembertől a tábláról a papírra vonatkoztatva kell tájékozódnia.
Érdemes megtanítani neki, hogy a szíve dobogásáról felismeri a bal oldalát. A jobb kezét pedig arról, hogy bemutatkozáskor azzal fogunk kezet. Esetleg az otthoni asztalára a bal oldalra ragaszthatunk egy piros matricás szívet, ott kezdjük a füzetben a sorokat, az a bal oldal.

– Nagyon fontos, hogy a beszéde tiszta legyen. Beszédhibás gyermek úgy fogja leírni a szavakat, ahogy ő kiejti. Ha még nem tud minden hangot kiejteni, feltétlenül forduljunk logopédushoz!

Látását, hallását vizsgáltassuk meg szakemberrel! Sokszor az első osztályban derül ki, hogy a gyermek nem jól lát, hall, addig elevickél a problémájával valahogy.

Feladattudat: képesnek kell lennie szót fogadni, hiszen az iskolában együtt jövünk, megyünk, vedd elő a könyved, rakd el a füzeted – hallja naponta többször is, el kell fogadnia a szabályokat. A szabályokat érdemes úgy elmondani, hogy azokat megértse, hogy miért hozzák, például miért kell sorakozni, mikor mosnak kezet stb., és azt is meg kell értenie, hogy a közösség miatt ezt neki el kell fogadnia. Otthoni szabályokat is felállíthatunk, például hogy egymással udvariasan beszélünk, hogy nap végén el kell pakolnia a játékait, vacsorára a terítés az ő gondja, a piszkos ruháját a szennyestartóba kell helyeznie stb.

Az iskolába járás egyik lényeges eleme, hogy megtanulunk közösségben létezni. Megnézzük, hogy kiket érdemes a barátságunkba fogadni, hogy lehet egy barátságot fenntartani, ápolni. Megtanulunk közösségben, a közösségért dolgozni. Megtanuljuk a felelősséget magunkért és a társainkért.

Vele együtt vásároljuk meg a táskát, tolltartót, füzeteket, engedjük, hogy hadd válogasson, sokkal szívesebben használja azokat a tárgyakat, amelyek neki tetszenek. Érdemes uzsonnásdobozt is venni, elsőben még vágjuk fel a szendvicsét, a gyümölcsöt, amit tízóraira, uzsonnára csomagolunk neki. Egy-egy szünet nagyon rövid, nem lesz ideje megenni, ha nincs előkészítve. Kulacsot is szerezzünk be, és ne küldjük iskolába anélkül, tanítsuk meg neki, hogy fontos, hogy rendszeresen igyon.

– Várjuk az iskolát, pozitív megerősítéseket mondjunk, ne fenyegessük vele vagy a tanító nénivel, ne érezze, hogy mi is tartunk tőle, hogyan fog teljesíteni! Legyen önbizalma, érezze azt, hogy a tanulás neki menni fog!

Sokat jutalmazzuk az erőfeszítéseit! Rakjuk ki a rajzait a konyhában, hűtőre, lássa, hogy fontos és mennyire értékeljük azt, amit csinál. Mi, felnőttek is azt szeretjük csinálni, amiben megdicsérnek minket, amiben érezhetően sikeresek vagyunk, egy gyermek számára, aki még mindent az érzelmein keresztül szűr le és értékel, ez fokozottabban igaz.

– És végül: gyermekünkkel és magunkkal szemben is legyünk elnézőek. Valószínűleg nem fog minden tökéletesen sikerülni, és október eleje lesz, mire belerázódunk a napi rutinba, és már mindenki tudja a dolgát. Nem gond, az egyik legszebb időszak vár ránk: a gyermekünk közösségi emberré, írástudóvá válik, kinyílik előtte a világ, átlép egy olyan küszöböt, ami sok-sok évi tanulással eltöltött időszakot jelent.

Kívánok minden családnak jókedvű, sikeres iskolakezdést!

Mikes Kriszta

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on whatsapp
WhatsApp