SaveOne Europe Leaders
SaveOne Europe Leaders

SaveOne: Ments meg EGYet! A gyógyulás útja abortusz után – 1. rész

Elolvasási idő: 17 perc
Elolvasási idő: 17 perc
A SaveOne nemzetközi szolgálat azon munkálkodik, hogy a szellemi, mentális és érzelmi helyreállásban segítse azokat a férfiakat, nőket és szeretteiket, akik az abortusz miatt sebeket szereztek.

A SaveOne Europe vezetőivel, Sonja és Chris Horswell-lel beszélgetek.

Kedves Sonja és Chris, kérlek, röviden mutatkozzatok be, és mutassátok be a SaveOne/SaveOne Europe szolgálatát!

Sonja: Felső-Ausztriában születtem és nőttem fel. Chris, a férjem Dél-Angliából származik, egy felnőtt gyermekünk van, David. Tizenöt évig egy jótékonysági keresztény szervezetet, egy terhességi segítségnyújtó központot vezettem (Österreichische Lebensbewegung). Innen indult el a SaveOne-nal való kapcsolatunk. Először Szlovéniában alakult egy csoport, ott indult el az európai szolgálat. A SaveOne egy bibliai alapelveken működő program, amely az abortusz miatt szenvedő nőket, férfiakat és házaspárokat segíti életük és kapcsolataik helyreállításában és gyógyulásában.

Chris: A férfiak felé való szolgálat vezetőjeként az a feladatom, hogy a férfiak hangja legyek. Ahogy minden gyermek fogantatásához egy férfi is kell, az abortusz is érinti, hatással van a férfiakra csakúgy, mint a nőkre. Férfiként a férfiakat segítem a trauma feldolgozásában, a helyreállás útján.

Honnan jön, és mit jelent a SaveOne név?

Sonja: Sheila Harper (USA), a SaveOne alapítója és elnöke maga is átesett abortuszon. Nem sokkal azután öngyilkossági kísérletet követett el. 1985-ben megtapasztalta a gyógyulást és a helyreállást, és abortusz utáni gyógyító kurzusokat kezdett vezetni, így indult a szolgálat. Sheila a kurzusokat vezetve észrevette, hogy gyakran megfogalmazódott a vágy: „Kész vagyok megosztani a történetemet, ha azzal akár csak egy meg nem született gyermeket meg tudok menteni.” Így jött a „SaveOne” név ötlete, melynek magyar jelentése: „Ments meg EGYet!” (Lásd: www.saveone.org és www.saveoneeurope.org.)

Említettétek a traumát. Miért fontos a PAS-ban (posztabortusz-szindróma) szenvedők megsegítése? Elmagyaráznád, Sonja, mit jelent az abortusz utáni trauma pontosan? 

Sonja: A traumának olyan jelei vannak, mint a rémálom, depresszió, az évforduló-szindróma, a düh, különböző kapcsolati problémák. Az elnyomott érzelmek miatt egyfajta lelki zsibbadtság, hiperaktivitás, öngyilkossági hajlam stb. is jellemzőek. Ha ezek közül hármat tapasztalsz magadon, akkor azt mondják, hogy posztabortusz-szindrómád van (PAS). Meg kell azonban jegyezni, hogy orvosilag ez nem alátámasztott elnevezés, ezért az átfogó, poszttraumás-szindróma kifejezést használjuk (PTSD). A SaveOne helyreállító kurzus elvégzése után ezek a tünetek csökkennek vagy teljesen eltűnnek.

Milyen hatással van az abortusz a férfiakra?

Chris: A legfőbb kihívás az, hogy férfiként nem csupán a gyermekek fogantatására lettünk teremtve, hanem arra, hogy vigyázzunk rájuk, gondoskodjunk róluk és a feleségünkről. Amikor az abortuszt választjuk, nem tudjuk ezeket az Isten adta szerepeinket betölteni – akár tudatában vagyunk ennek, akár nem. Férfiként mindez belém van táplálva, a teremtettségem, a természetem része. Ha a nekem adott természet ellen megyek, az problémát fog eredményezni.

Az abortuszt gyakran egy problémára adott pozitív válaszként, megoldásként állítják be, pedig nem az.

A férfiak szeretnek válaszokat kapni, de ha nincs válasz, azt nem szeretik. Az abortusz által egy olyan dologba keveredünk, ami nem igaz. Amit megoldásként, jó döntésnek tartottunk: nem az. Ezért elveszíthetjük az önbizalmunkat. Mindez a kapcsolatainkra is rombolóan hat: bizalomvesztést tapasztalunk, ami növeli a távolságot a kapcsolatban. Mivel nem bízom magamban, bezárkózom. Sok kapcsolat, köztük a házasságok is abortusz miatt mennek tönkre. Tény, hogy sok férfi a pornográfiához nyúl ilyenkor. Meglátásom szerint ezzel pótolják a tönkrement kapcsolatukat.

Beszéljünk a kurzusról! Miért különleges a SaveOne? Hogyan működik?

Sonja: Hiszem, hogy a SaveOne Isten szívéből fakad, és a kezeit tartja rajta. Mára már világszervezet lettünk, mert Sheila Harper (alapító és elnök) és a férje, Jack, alázatos emberek: Isten használja őket a munka kiterjesztésében. Az egész nagyon jól felépített: tíz lépést kell megtenni. Minden trauma esetében lépéseket kell tennünk a szabadság felé. Időt kell szánni arra, hogy a fájdalmakat feldolgozzuk, hogy szembenézzünk a tapasztalatokkal, az összetört szívünkkel, a sebeinkkel és a saját felelősségeinkkel is.

Sheila gyönyörűen írta meg a könyvet, igazi segítséget ad abban, hogy az abortuszt minden oldalról körüljárjuk. Nagyon gyengéden indít, és egyre mélyebbre megy. Ha a kurzusvezető jól felkészült, akkor az általa vezetett hölgy, férfi vagy házaspár sikeresen végigveszi a kurzust. A kurzus kiscsoportokban, egy munkatankönyv segítségével folyik.

Egy-egy emberrel is foglalkoztok?

Sonja: Igen, kiscsoportban és egyénekkel is dolgozunk. Szerintem a csoportban végzett munka nagyon hatékony, mert egyrészt leveszi az egyénről a terhet, másrészt pedig mások történeteit is meghallgatod. Néha Isten egy személyt használ arra, hogy valamit felszínre hozzon benned. Az a tapasztalatom, hogy a csoporton belül nagyon jó barátságok kötődnek. Azt gondolom, kezdő vezetőként jó, ha egy embert vezetsz végig a SaveOne kurzuson.

Hogy dolgozol a férfiakkal, Chris?

Chris: Ha egy csoport tagja vagy, az azt jelenti, hogy nem vagy egyedül a tapasztalataiddal, hogy mások is megélik azokat, amiket te, és ez valamiféle vigasztalást ad. A legfőbb dolog, amit a férfiaknál tapasztalok, az, hogy ők nagyon vonakodnak előlépni, mert azt gondolják, hogy vagy mindent meg tudnak oldani, vagy hogy mindent egyedül kell megoldaniuk.

Jellemzően egyesével keresnek meg bennünket a férfiak.

Ilyenkor egy személlyel dolgozunk, nem mondhatom az illetőnek, hogy várjunk, míg több férfi is bekapcsolódik – tehát az igény meghatározó, nem csak az, hogy mi hogyan képzeljük el a munkát. Amikor egy személlyel dolgozol, akkor a kurzus intenzívebb, mert a csoporttagok történeteinek bátorítása elmarad. Természetesen mindig osztunk meg beszámolókat másoktól (az érintettek engedélyével) a kurzusokon.

Chris leginkább online kurzusokat vezet, mert a férfiak jobban szeretik az online teret – teszi hozzá Sonja.

Igen, csak a közelben élő férfiakkal tudunk személyesen találkozni. Európa-szerte munkálkodunk, most éppen Németországban, Spanyolországban, Ukrajnában élő férfiaknak vezetek kurzust − mondja Chris.

Házaspárokkal is foglalkoztok?

Chris: Igen, ha lehetőség van rá, keressük a házaspárokkal való munkát, mert ők még együtt vannak, és meg akarják menteni a kapcsolatukat. Nagyon sok kapcsolat (akár házas vagy nem házas emberekről beszélünk) tönkremegy. Így a párokkal való foglalkozás igazi öröm számunkra, ami egyben extra kihívást is jelent, mert a kapcsolatukat érintő egész kérdéskört is magukkal hozzák. Házaspárként dolgozunk a párokkal.

Sonja: Egy tanulmány szerint, amikor abortusz történik, 80%-kal növekedik az esélye annak, hogy tönkremegy a kapcsolat.

Chris: Az igazság az, hogy hívő emberek, gyülekezeti tagok sem kivételek: keresztény családokban, a gyülekezeteken belül is történik abortusz.

Az abortusz sok életre hatással van. Egész családokat, több generációt is érint. Miként tudtok segíteni az érintett gyerekeknek?

Sonja: A tapasztalatunk az, hogy először az anya kezdi meg az abortuszból való felépülést. Az anyukákat tudjuk arra bátorítani, hogy osszák meg a történetüket gyermekeikkel (természetesen az életkoruknak megfelelő módon és szinten). A gyerekek érzik a problémát, de nem tudják azt megfogalmazni, mert titokról van szó, és nem tudják szavakba önteni azt, ami rejtve van.

A gyerekek gyógyulása tehát akkor indul el, amikor elmondjuk nekik az igazat olyan módon, hogy azt fel tudják dolgozni. Előfordul, hogy már felnőttként jelentkeznek az érintett gyerekek a SaveOne kurzusra, mert gyógyulni akarnak a múltból, azokból a sebekből és fájdalmakból, amiket az abortusz mellett hozott korábbi döntés okozott nekik.

Említetted a „titok” szót. Az abortusz nagyon titkos része az életnek. Hogyan találnak meg mégis benneteket az emberek? Hogyan tudjátok elérni az érintetteket?  

Sonja: Nőgyógyászokat, családterapeutákat keresünk fel írásban, és hagyunk náluk ismertető anyagot. Mivel már tíz éve működünk, megtalálnak minket az emberek: híre megy a szolgálatnak. Több gyülekezettel felvettük már a kapcsolatot, így ők is ismernek minket. A legfőbb dolog, hogy szóba hozzuk az abortusz témáját a gyülekezetekben, a társadalomban, és még ennél is fontosabb, hogy segítséget ajánlunk az érintetteknek.

Chris: A titok csak addig titok, amíg titokban tartjuk azt. Amit teszünk: nem titok, ahogy dolgozunk: nem titok, akik vagyunk: az sem titok. Az emberek vonakodnak ezzel az egész kérdéskörrel foglalkozni. Mivel az abortuszhoz szégyen és nagyon gyakran ítélkezés is kapcsolódik, nyitottnak kell lennünk arra, hogy erről a gyakori élethelyzetről beszéljünk. A remény üzenete van nálunk. Nemcsak kinyitjuk a dobozt, és megnézzük, mi van benne, hanem ahogy kibontjuk a problémát, megtaláljuk a gyógyulás, a helyreállás és egy jobb jövő reménységét is. Az abortusz egy olyan téma, amivel lehet és kell is foglalkozni.

Ami a gyülekezeteket illeti: a szolgálatnak nagyon fontos a gyülekezeti háttér. A helyi egyházak, lelkipásztorok nyitottak a SaveOne munkájának támogatására?

Sonja: Szerencsések vagyunk, mert egy olyan gyülekezethez tartoztunk, ahol az olasz származású lelkész szíve égett a gyerekekért és azért, hogy az élet szentségéről tanítson. Tudott arról, hogy a gyülekezetben voltak olyan asszonyok, akiknek szükségük volt az abortusz utáni gyógyulásra. Felkért, hogy beszéljek a SaveOne-ról a gyülekezetben. Mégis, azt hiszem, őt is sokkolta, amikor az előadás után tíz nő is jelezte, hogy segítségre van szüksége. Ez nem azt jelenti, hogy ők nem kértek bocsánatot Istentől (ez az első lépés). Ez után az élmény után imádkoztunk és sokat beszélgettünk lelkészekkel. Lassanként híre ment a szervezetnek: brosúrákat készítettünk, odaadtuk a lelkészeknek a könyvet, és ők egyre nyitottabbak lettek. Ez egy fokozatos munka, lépésről lépésre haladunk.

Milyen felekezetekkel dolgoztok együtt? 

Sonja: Csak újjászületett keresztények vezethetik a SaveOne kurzust, mert máskülönben nem tudnak segíteni az embereknek. Többek között pünkösdi, karizmatikus, baptista gyülekezetekkel dolgozunk együtt.

Chris: A SaveOne nem egy vallási kurzus vagy egy akadémiai tudást adó program.

Bárkivel és mindenkivel készek vagyunk az együttműködésre bármely felekezetből, akinek szívügye az élet, és aki gyógyulást és helyreállást akar látni.

Sonja: A hozzánk forduló emberek is különböző gyülekezeti háttérből jönnek. Őszintén elmondjuk, hogy mi a SaveOne, hogy gyógyulást ajánlunk, és bízunk benne, hogy útközben találkozni fognak a Megváltóval, mert a teljes felépülésnek ez az egyetlen útja.

Mi van a nem hívőkkel, azokkal, akiknek nincs gyülekezeti hátterük?  

Sonja: Én nagyon szeretem a velük való munkát, ők is megtalálnak minket. Már mindent megpróbáltak, és nagyon-nagyon kétségbeesettek. Szkeptikusak és tele vannak félelemmel az elején. De amikor megérzik az őszinteségünket, amikor elmondjuk, hogy mi a SaveOne, és mi nem, levesszük róluk a nyomást. Arra bátorítjuk őket, hogy kezdjék el, tegyék meg az első lépést, és biztosítjuk őket arról is, hogy bármikor elhagyhatják a kurzust. De azt kell mondanom, hogy amikor meglátják és megízlelik az Úr jóságát, ők azok, akik végig akarják vinni a kurzust,

és nemcsak a gyógyulást akarják megkapni, hanem Jézust is be akarják fogadni Megváltójukként.

Azt gondolom, ez a SaveOne szépsége: nagyon gyengéd és feldolgozható. Külön csoportjaink vannak meg nem tért emberek részére, mert nekik el kell magyarázni az evangéliumot.

Chris: Nem kevesen vannak  az ilyen emberek. A hozzánk fordulók nagy részének, kb. felének vagy torz képe van Istenről, vagy egyáltalán nem hisz benne. Szeretem úgy jellemezni a SaveOne kurzust, mint egy utazást. Egy utazás a jelenlegi állapotodból a szabadság felé, oda, ahová vágysz: vissza az életbe, az élet teljességébe. Ez egy olyan utazás, ahol kísérjük az embereket, együtt utazunk velük. A könyv az útmutató, én vagyok az utazás vezetője − mint a városban a turistavezető −, mert mi már jártunk ott korábban, mi már megtettük ezt az utat. Az utazást azonban az embereknek maguknak kell végigjárniuk, mert ez az ő életük, nekik kell megtenniük a lépéseiket a szabadság felé.

Sonja: A másik szépsége a munkánknak az, hogy a hozzánk érkezők életkora tizenhéttől hetvenévesig terjed. Az idősebb generáció felvállalja és így szól:

„Nem érdekel, túl sokáig cipeltem a terhet!” – bátorságot vesz, hogy szembenézzen a problémával. A fiatalabbak hamar bekapcsolódnak.

Beszéljünk egy kicsit a képzésről. Kik lehetnek kurzusvezetők?

Sonja: Az abortusz témája miatt a jelentkezőktől alapvető lelkigondozói ismereteket kérünk. Az abortuszhoz gyakran több más téma is kapcsolódik, mint például evészavarok, öngyilkossági gondolatok – a kurzusvezetőknek fel kell készülniük erre. A kelet-európai vezetők részére van egy öt videóból álló modulunk, amely a lelkigondozói alapokat mutatja be egy keresztény pszichológus előadásában. Ezen felül van az egynapos SaveOne képzés, és különböző workshopokat is tartunk.

Chris: Kurzusvezetőként egészségesnek kell lennem, békességgel és erővel kell rendelkeznem, máskülönben nem tudok segíteni a hozzánk fordulóknak. Megfelelően fel kell készítenünk a vezetőinket. Néhányan 110%-kal segíteni akarnak, de természetüknél fogva alkalmatlanok a kurzusvezetésre. Az is nagyon fontos, hogy ezt a munkát nem egyedül végezzük. Kettő mindig jobb, mint az egy. Ahhoz, hogy egészségesek és erősek tudjunk maradni, adott keretek között dolgozunk. A szupervízió fontos része a munkánknak, nagyban hozzájárul a vezetők egészségéhez. A szupervízió azt jelenti, hogy valakihez oda tudunk fordulni, ha segítségre van szükségünk, és van valaki, aki rálát az életünkre.

Sonja: Mi azért vagyunk, hogy támogassuk a vezetőinket, kapcsolatban állunk velük. Havonta tartunk imaalkalmat, és kapcsolatba lépünk emberekkel. Ez nagyon fontos, amit a működési irányelveink is magukban foglalnak. Negyvenöt ország van Európában, különböző kultúrákért és nyelvekért vagyunk felelősek, ezért fontos tudni, hogy a munkatársainkkal egy oldalon állunk.

Chris: A SaveOne nem egy franchise. Nem egy magától növekedő valami, mint amikor egy kézikönyv alapján működsz, akkor minden jó. Természetesen vannak valós élettapasztalatra épülő irányelveink.

Nekünk a kapcsolatok, az emberi szívek számítanak a legtöbbet.

A hatékonyság érdekében a kapcsolatokra építkezünk, még akkor is, ha ez lassú folyamat.

Lehetséges, hogy lesznek, akik elhívást éreznek arra, hogy csatlakozzanak a SaveOne szolgálatához. Hol találnak meg benneteket?

Sonja: Szerintem legegyszerűbben a weboldalunkon keresztül (https://www.saveoneeurope.org), illetve az európai partnereink weboldalain keresztül. Jövőre, 2022. október 14–15. között Szlovéniában lesz egy találkozónk, amin mindenki részt vehet, akit érdekel a szolgálatunk.

Magyarországon miként van jelen a szolgálat? A szükségben lévő magyar emberek hogyan találják meg a SaveOne-t?  

Sonja: Azokban az országokban, ahol jelen vagyunk, úttörő munkát végzünk, mivel a szükség jóval nagyobb, mint az azt betöltő lehetőségek. Győrben a Hajnalcsillag Baptista Gyülekezettel dolgozunk együtt (Wágnerné Bötsch Szilvia kurzusvezető, Selmeczi Ottilia és Lábody Ákos segítők), Budapesten pedig a Kiáltás az Életért Egyesület a partnerünk (Bergs Zsuzsanna és Ed).

Chris: A szolgálatunk növekedésének a magyar emberek szívén keresztül kell megtörténnie. Amint tudod, mi nem beszélünk magyarul. Sokkal több nagykövetre, publicistára van szükségünk, emberekre, akik készek erről a témáról beszélni, és azokról a helyekről, ahol segítséget találnak a szükségben lévők. Sokkal jobban tudatában kell lennünk az abortusz problémájának és annak, hogy van megoldás.

Végezetül mit üzentek az IgeIdők olvasóinak?

Sonja: Szerintem fontos, hogy beszéljünk az abortuszról, a gyógyulásról és az élet szentségéről. Nagyon sok embert érint az abortusz, és Isten helyre akarja állítani ezeket az embereket. Ő nem csak a könyvben mondja ezt, ő valóban meg is akarja tenni. Isten nem a tökéleteseket használja, hanem azokat készíti fel, akik készek cselekedni. Nem tökéletes embereket keres a szolgálatra.

A bizonyságok is csodálatosak, Isten kezében erős eszközök.

Chris: Nagyon fontos, hogy beszéljünk dolgokról. A hallgatás komoly kihívást jelent. Egyértelmű, hogy beszélnünk kell az abortuszról, de nem ítélkezően. Az érintett emberek gyakran azt várják, hogy megítélik és kritizálják őket a döntés miatt, amit hoztak, még akkor is, ha az abortuszt egy pozitív megoldásnak látták. Azt értjük, hogy a gyermek életét nem hozhatjuk vissza, de a szülők életének helyreállásában segíthetünk.

A szülők még élhetnek teljes életet. Nincsenek ítélet alatt, nem kényszeríti őket senki sem arra, hogy ott maradjanak, ahol jelenleg vannak. Van remény és kivezető út. Eljuthatnak oda, ahol igazi békességet tapasztalhatnak, és ahol meggyászolhatják, amit elveszítettek. Bármilyen benső gyász, amit nem engednek a felszínre törni, megbetegít. Ezért kérlek, hogy beszéljetek, szólaljatok fel!

Köszönöm szépen, Sonja és Chris, Isten áldja hűséges munkátokat!

Selmeczi Ottilia

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on whatsapp
WhatsApp