Ahol van lehetőség az újrakezdésre

Elolvasási idő: 7 perc
Elolvasási idő: 7 perc
A Kamilla Családok Átmeneti Otthona 2010 óta működik Debrecenben, és az ország egészéből érkezők számára biztosít lehetőséget az újrakezdésre. Paszternák Csillával ennek a bizonyos újrakezdésnek a buktatóiról és az intézmény mindennapjairól beszélgettünk.

Negyven főt tudunk fogadni ebben a teljesen felújított, minden kényelmi szolgáltatással ellátott épületben. Mint ahogy a nevünk is jelzi, mi családokat fogadunk, a gyerek tulajdonképpen a bekerülés feltétele. Gyermektelen nők, férfiak, párok nem tudják igénybe venni ezt a lehetőséget. Az intézmény adottságai azt tették lehetővé, hogy leginkább nagycsaládokat fogadjunk be, így a negyven férőhely kilenc család részére biztosít ellátást.

Mennyi ideig maradhatnak önöknél?

Egy évre van lehetőségünk szerződést kötni a családokkal. Ha egy év alatt nem oldódik meg a családok helyzete, akkor további fél évvel tudjuk számukra ezt hosszabbítani, bízva abban, hogy addig rendeződik a sorsuk. Abban az esetben pedig, ha iskolás gyermek is van a családban, akkor a tanév végéig tudjuk kitolni ezt a szerződést

Jellemzően milyen problémákkal kerülnek a családok a Kamillába?

A vezető okok, egyértelműen, a lakhatási problémákkal kapcsolatosak. Van, amikor egy váratlan élethelyzet miatt veszítik el a lakhelyüket, zömében itt albérletre kell gondolni, van, amikor ez egy hosszú folyamat eredménye. Mivel nincs állandó lakhelyük, sokszor vándorolnak, a gyerekek nem mindig tudnak azonnal óvodába, iskolába menni, a szülők nehezebben tudnak munkát vállalni, nincs bevétel, állandósulnak a konfliktusok a családtagok között. Az is tovább nehezíti a helyzetüket, hogy adósságokkal is küzdenek. Emiatt sok szülő nem is akar bejelentett munkahelyen elhelyezkedni,

hiszen a fizetésükből a tartozás azonnal levonásra kerülne, ami maradna, az gyakorlatilag nem lenne elég a megélhetésre.

Legalább ilyen meghatározó és a lakhatással szorosan összefüggő probléma az, hogy nem képesek a jövedelem beosztására. Ezt nem sajátították el, felnőtt létükre nem tudnak ezzel a feladattal megbirkózni. A hónap első napjaiban megfontolás nélkül költenek, majd ahogy telnek a napok, egyre kevesebb jut az alapvető élelmiszerekre is. Mindezek mellett még vannak egyéb okok is, hogy hozzánk fordulnak, ilyen például a bántalmazás, családon belüli erőszak. Hosszú várólistánk van, előfordul olyan hét, főleg a téli hónapokban, amikor négy-öt család jelentkezik naponta.

Ezek önmagukban is ellehetetlenítő gondok, mit tud, mit tudnak önök tenni ezek ellensúlyozására?

Értelemszerűen azzal, hogy a lakhatást biztosítjuk, számos problémát megoldunk, még ha időlegesen is. A gyerekek iskolába-óvodába járnak, a szülők pedig tudnak munkát keresni. Minden eszközünkkel igyekszünk a szülőkre hatni, hogy igyekezzenek gondoskodni a családjukról, vállalják fel családfenntartó szerepüket.

Az édesanyák jellemzően szívesen mennének dolgozni, de a gyermekük életkora ebben akadályoztató tényező lehet.

A bölcsődei férőhely ritka ugyan, mint a fehér holló, óvodás korú gyermek elhelyezése viszont nem jelent problémát, így akár két keresővé is válhat ittléte alatt a család. Ami nagy segítség, az, hogy a Baptista Szeretetszolgálat közfoglalkoztatotti programja lehetőséget nyújt arra, hogy az édesanyákat tudjuk itt helyben alkalmazni. Azt gondolom, hogy munkára inspirálja a családokat az is, hogy nálunk van lakhatási költség, ez 6000 Ft/fő, ezt az összeget pedig elő kell teremteni. Mindemellett nagyon sok adományt kapunk, ruhát, játékot, amelyekkel segíteni tudjuk a családokat. Az Élelmiszerbankkal is kapcsolatban állunk, ez azt jelenti, hogy egy hónapban egy alkalommal mi kapjuk meg egy élelmiszerlánc helyi üzletétől a közeli lejáratú élelmiszereket. Ezek között vannak húsfélék, tejtermékek és jó pár alapvető élelmiszer is. A jövedelembeosztás elsajátíttatása vagy legalábbis a megértetése annak, hogy ez létszükséglet, nem könnyű feladat. Sőt, igen gyakran nem is sikerül. Amikor azonban ide kerül egy család, minden esetben újult erővel kezdünk neki ennek a feladatnak. Az együttélés szabályainak a megértetése, elsajátíttatása is gyakran nehézségekbe ütközik.

Milyen szabályoknak kell elsősorban megfelelniük?

Nem kérünk extra dolgokat, van egy házirend, az abban foglaltakat kérjük betartani, illetve a napirend betartása is fontos az intézmény működése szempontjából. A tisztaság fenntartása szintén alapkövetelmény, mindenkinek magának kell a lakóterét rendben tartania, ezzel van, aki nem vagy csak nehezen boldogul. Vannak családok, ahová akár napi három alkalommal is bekopogok, figyelmeztetem őket, és még mindig ugyanaz a rendetlenség fogad. A békés egymás mellett élés szintén alapvető előírás, és betartása szintén nem egyszerű az itt élőknek, annak ellenére, hogy ha esetleg tettlegességre kerülne sor, az magával vonja az ellátás azonnali megszüntetését. Az agressziót semmilyen formájában nem tűrjük meg.

Általában mi robbantja ki ezeket a konfliktusokat?

Nagyon könnyen összekapnak egymással is a család tagjai, de más családokkal is, jellemzően a gyerekek viselkedése a kirobbantó ok. Sajnos, nem tudnak a gyerekeikkel bánni, túl hamar dorgálnak, türelmetlenek, nem tudnak velük ténylegesen foglalkozni, játszani. A kollégáim természetesen ebben is igyekeznek segítséget, mintát nyújtani.

Mi történik a családokkal, miután innen kikerülnek?

Igyekszünk lehetőségeink szerint segíteni nekik. Albérletet városokban nem igazán találnak maguknak, hiszen ez számukra megfizethetetlen, másrészt nem is szívesen fogadják őket a tulajdonosok. A szerencsések közülük ki tudnak költözni kertségekbe, vagy kisebb falvakba, ott még akad számukra bérlemény, de próbálkozunk az önkormányzati bérlakásokkal, illetve CSOK-kal is. Javarészt azonban egy következő családok átmeneti otthonába mennek, ezt ugyanis a jogszabály lehetővé teszi.

A beszélgetés alatt végig azt érzékeltem, hogy lelkes, motivált. Mi az, ami nap mint nap ismét erőt ad ehhez a munkához, amelyben úgy tűnik, elég kevés a sikerélmény?

Nagyon szeretem a munkám, a legtöbb ember számára tudom, ez érthetetlen. Pedig vannak sikereink, csak más mércével kell mérni, mint azt megszoktuk. Siker az, amikor egy nagyon mélyről érkező, konfliktusokkal terhelt család egyszer csak valóban családként kezd funkcionálni. Vagy az, hogy a decemberi dupla családi pótlékot (e hónapban a családok megkapják a január havit is) nem költik el azonnal, jut belőle a következő hónapra is. Vannak más jellegű sikerek is, mint például az egyik édesanyáé, aki igen hosszú időt töltött nálunk. Hat gyermekével érkezett, nagyon nehezen ment a beilleszkedés a számára, menekült a szabályok elől, amit mondtunk, azt mind zokon vette. Nagyon sokat foglalkoztunk, beszélgettünk vele, amíg belátta mindennek az értelmét. A mai napig tartja velünk a kapcsolatot, szívesen jön hozzánk látogatóba azóta is. Egy másik édesanya, aki szintén nem lakik már nálunk, tavaly felkeresett bennünket.

Azt mondta, most már valóban érti, hogy miért volt lényeges az, amit a pénzbeosztás, takarékoskodás, munka, iskoláztatás fontosságáról elmondtunk neki.

Amikor kitette tőlünk a lábát, így mesélte, megfogadta, hogy talpon fog maradni. Igaz, hogy még családok átmeneti otthonában lakik, de valamennyi adósságát visszafizette, elment dolgozni, egyenesbe jött az életük. Képes volt rá. Rengeteg energiát fektetünk abba, hogy a családokat jó irányba tereljük, segítsük az életüket egyenesbe hozni. Sajnos ez nem mindig sikerül, de szerencsére több a pozitív példa. Amikor nagyon fáradt vagyok, ez és a hasonló történetek adnak erőt, és az, hogy nagyon szeretem a hivatásomat.

 

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on whatsapp
WhatsApp