Ne dőlj be az álhíreknek!

Elolvasási idő: 4 perc
Elolvasási idő: 4 perc
Az interneten számos tanácsot, ismeretterjesztő cikket olvashatunk az egészség-betegség kérdésekre rákeresve. Melyik egészségügyi témájú cikknek higgyünk?

Egy több mint 600 embert megkérdező magyar közvélemény-kutatás adatai alapján a megkérdezettek 85%-a az interneten is utánanézett annak, amit a kezelőorvosa elmondott, sőt a tünetek megjelenésekor is 50%-uk az internetet használta elsődleges forrásként. Azt is tudnunk kell, hogy az interneten megtalálható egészségügyi információk jelentős része a kutatások szerint megbízhatatlan, félrevezető, számos álhírgyártó oldal van.

Szeretnénk pár tanácsot adni ahhoz, hogy sikerüljön eldöntenünk, melyik forrás igaz, melyik nem.

Ugyanis gyakran látunk olyan megosztásokat, akár még kedves ismerősöktől is, a közösségi oldalakon is, ahol néha nem is olyan egyszerű felismerni, hogy valódi vagy álhíreket osztanak meg.

  • Egy cikket olvasva legyen az az első lépésünk, hogy megnézzük, megbízható-e a weboldal, ahol megjelent. Ezt már több módon ellenőrizhetjük: rákereshetünk az urbanlegends.hu oldalon is, ahol listázzák a megtévesztő magyar híroldalakat.

Létezik olyan egészségügyi szakemberekből álló egyesület is, az Egészségkommandó, amely egy szempontrendszer alapján figyeli az egészségügyi híreket közlő weboldalakat. Ha megfelelő az információközlés, akkor megkapják a Hiteles Egészségügyi Weboldal minősítést, ezeket a továbbiakban itt megtalálhatjuk. https://e-kommando.hu/hiteles-weboldalak/

  • Az álhíreknél gyakran nem találunk szerzőt, vagy hiányoznak a szakirodalmi források, amelyekre alapozzák állításaikat.
  • Ismeretlen gyógyszerek esetében, amelyek gyógyulással kecsegtetnek, fokozott az elővigyázatosság. Sokszor a reklámozó honlapjaik nagy hozzáértéssel vannak megtervezve, az a cél, hogy meggyőzzék az oldalra látogatókat a vásárlásról, pedig nem kellően bevizsgált készítményekről van szó. Láttam már olyan, a cukorbetegségből gyógyulást ígérő gyógyszert reklámozó oldalt, amelyen még grafikonokkal, táblázatokkal is illusztrálták a „hatást”. Hosszas keresgélés után kiderült, hogy a „csodaszert” nem gyógyszerként, hanem gyógyászati segédeszközként törzskönyvezték, ezt jelölték is az oldalon. Mi a különbség? A gyógyszerekre sokkal szigorúbb törzskönyvezési szabályok vonatkoznak, míg a gyógyászati segédeszközökre más szabályok érvényesek, ezek kikerülik hivatalosan is a klinikai gyógyszerhatástani vizsgálatokat. Vagyis nem tudjuk, hogy hatásosak vagy sem, esetleg veszélyesek…
  • Egy-egy gyógyszerrel, gyógyító készülékkel kapcsolatosan érdemes keresni hivatalos publikációkat nemzetközi orvosi adatbázisokban. Angolul tudóknak ilyen a PubMed. Itt beírva a készítményt vagy a hatóanyagot megtaláljuk rá a kutatási eredményeket. Miért fontos ez? Ugyanis sokan anyagi haszonszerzés céljából reklámoznak egy-egy gyógyszert vagy akár gyógyító eljárást.

Kérdés: Hogyan tudjuk bizonyítani, hogy egy gyógyszernek van hatása?

A hatásosság igazolására bizonyítékokra, úgynevezett evidenciákra van szükség. Az egyik ilyen bizonyítási eljárás például a kettős „vak” kontrollos vizsgálat. Két csoportba sorolják a vizsgálatba bevont pácienseket, az egyik csoport kapja a vizsgálandó gyógyszert, a másik az úgynevezett kontrollcsoport, akik hatóanyag nélküli készítményt kapnak (placebo). Azért kettős „vak” a vizsgálat, mert sem a beteg, sem az orvos nem tudja, hogy ki kap gyógyszert és ki placebót. Ezzel a felállással az a cél, hogy ki lehessen küszöbölni a mérés objektivitását befolyásoló hatásokat. Ilyen tényezők lehetnek:

  1.  Sokszor már akkor jobban érzik magukat a betegek, ha gyógyszert kapnak, mindegy, hogy nincs benne hatóanyag (placebóhatás);
  2.  Az orvosok feltételezik a szer hatásosságát. Ezen hatásokat kizárják. Így, ha a vizsgálat során van statisztikailag igazolható különbség a kontroll- és a gyógyszerrel kezelt csoport eredményei között a gyógyszer javára, akkor mondhatjuk azt, hogy van bizonyíték arra, hogy valóban hatásos.

A hagyományos orvoslás a bizonyítékokon alapuló orvoslás (Evidence based medicine) alapelvei szerint megvizsgált módszereket, gyógyszereket alkalmazza. A bizonyítékokról a tájékozott betegek is szeretnek információkat kapni, és ez biztonságot ad mind az orvos, mind a betege számára az alkalmazott kezelésről. Viszont az alternatív módszerekről nem mindről tudni, hogy megfelelően ellenőrizték-e és van-e statisztikailag bizonyítható módon mért hatásuk.

Ezért felelősséggel és jó szívvel csak a független vizsgálatok által, evidence based bizonyítékokkal igazolt gyógyszereket vagy gyógymódokat lehet ajánlani.

Mészárosné dr. Seres Leila

 

Forrás: Kutatás az internetes egészségügyi információszerzésről, Szinapszis KFT. 2016-os kutatása.

Állami Egészségügyi Fogalomtár: Bizonyítékokon alapuló orvoslás

https://e-kommando.hu

https://fogalomtar.aeek.hu/

  1. évi XCVIII. törvény A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0600098.tv
Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on whatsapp
WhatsApp