Az egyik legnagyobb romvárunk, Szádvár, a szlovák határszélen, vadregényes, sűrű erdőkkel borított hegytetőn, az Aggteleki Nemzeti Park területén helyezkedik el 460 méter magasságban, Szögliget mellett.
Megközelítése: Budapestről az M3-as úton Miskolcig, majd innen a 26-os úton Sajószentpéterig, onnan a 27-es úton Szögliget községig. Tömegközlekedéssel a Keleti pályaudvarról vonattal Miskolcig, majd buszjárattal Szögligetig.
Szögligettől egy kb. 1-2 km-es bekötő úton érni el a Szalamandra-házat, ahol van parkolási lehetőség is. A ház erdei iskolaként, turistaházként működik. Innen erdei úton a piros T vagy L jelzést követve (Tanösvény és romjelzés) jutunk fel a romvár területére.
A képen a Szalamandra-ház piknikkertje:
Kezdjük túránkat a Szalamandra-háztól, ahonnan 12 állomásos tanösvény informál bennünket, a körtúra mindössze 4.5 km hosszú, 260 m szintemelkedéssel.
Hamarosan elhaladunk a Tetves-forrás mellett, ami a nevét valószínűleg a benne élő kis bolharákokról kapta. A névadásra többféle elmélet létezik, az egyik, hogy az erre járó kereskedők, utazók nemcsak szomjoltásra, hanem tisztálkodásra is használták a forrás vízét – van, aki itt hagyta a tetveit, van, aki továbbvitte. Bár nagyon kicsike a fa tövében levő forrás vízhozama, nehéz elképzelni itt bármiféle tisztálkodást, inkább hihetőbb a bolharákos verzió.
Néhol látni lehet az út megmaradt kövezetében kocsikerekek vájta mélyedéseket, amelyeket évszázadok alatt koptattak ki a várba felmenő szekerek, mindenféle teherszállító alkalmatosságok.
Szádvárt először V. István 1268-as oklevele említi, de valószínű, hogy már előtte is állhatott ismeretlen korú erődítmény a hegytetőn, régészeti ásatások megerősítik ezt.
A számos tulajdonos közül a Bebek családot említeném 1406-tól, az ő idejükben érte el a vár a végleges formáját. A külső várfalak hossza megközelíti az 1 km-t, az alapterülete is több, mint 10 000 m2.
Sok viszályt, ostromot látott a vár, de végső romlását egy 1688-as bécsi döntés hozta, melynek hatására lerontották, felgyújtották, a környék lakói pedig elhordták, újrahasznosították elemeit. Nem egyedüli ez a magyar vártörténelemben, pedig a török idáig el sem jutott, az utolsó hadi események a Thököly-féle kuruc csaták lehettek.
Az 1920-as évektől tiltott övezetnek számított a terület az akkori csehszlovák határ közelsége miatt, ebben az időben sokat romlott a vár állapota, de 1960 után elkezdődött valamennyire a helyrehozatal. 2006 óta pedig folyamatosan végeznek állagmegóvási munkálatokat, régészeti feltárásokat, de van még jócskán sok feltáratlan üreg, épületmaradvány. A vár nagy része bejárható, felújított, köszönet a Szádvárért Baráti Kör tevékenységének is.
A fellegvár számos pontjáról páratlan kilátásban gyönyörködhetünk, ez sokakat felcsábít a romokhoz, ráadásul az Országos Kéktúra útvonala is a közelben halad el.
A Felső-várat elhagyva az északi oldalon több mint 370 falépcsőn lehet lejutni az Alsó-várhoz. A lépcsősor mellett vagy helyén valaha működött egy felvonó szerkezet, a csiga, ami biztosította a kényelmesebb árufelhozatalt a vár népének.
Ezen az oldalon akár 10 m-es is a várfal magassága, itt látható a gyilokjáró, ami egy folyosó a fal tetején, ahonnan támadni lehetett a betolakodókat.
Az Alsó-várat is elhagyva meseszép úton jutunk vissza a Szalamandra-házhoz, közben elhaladunk néhány forrás mellett. Ilyen a Lakatos-forrás, majd a Csurgó-forrás, ez utóbbi vize több helyen bugyog fel az óriás zsurlófüvekkel benőtt területről.
Egy emlékhely mellett visz az út, valaki szolgálat közben vesztette életét azon a helyen. Váratlanul, nem számított rá az illető, hogy az lesz az utolsó útja. Nagy kegyelem az, amikor lélekben felkészülhet valaki a Teremtője elé állni!
Vártúránk után haladjunk déli irányban Miskolc felé, kb.70 km, menet közben beiktathatunk egy kultúrprogramot is, kukkantsunk be a Bódva folyó melletti Edelényi kastélysziget parkjába, kastélyába.
A L’Huillier–Coburg-kastély hazánk egyik legnagyobb barokk kastélya, előtte gyönyörű rózsakert illatozik, mellette pedig a Bódva folyó holtága kanyarog.
Az Edelényhez tartozó Borsod nevű falu területén egykor Árpád-kori földvár állt, ez a település adta Borsod vármegye nevét is. Jelenleg Edelény város a térség kereskedelmi és kulturális központja is.
Hazaindulás előtt az edelényi Diana Cukrászdában még egy kis kényeztetésben volt részünk, ilyen tejszínhab tornyokat kaptunk a fagyinkra. Meglepő módon senkinek nem borult le.
Innen Miskolc már csak 26 km, a legcélszerűbb útvonal, ha Budapest felé szeretnénk utazni.
