Illetve ha igen, honnan tudhatom, hogy még nem követtem el? Mai napig emlékszem bölcs válaszának lényegére, mely valahogy úgy szólt, hogy ha ez kérdés benned, és aggodalommal tölt el, akkor biztosan tudhatod, hogy még nem követted el!
Huh de jó, ez nagyszerű: pipa! Védve vagyunk… Biztosan?
Azt javaslom, mielőtt hátradőlnénk és idő előtt megnyugodnánk, vizsgáljuk meg közelebbről, hogy mit is jelent valójában Jézus Krisztus „Szentlélek elleni bűn”-ről szóló tanítása! Pünkösdhöz közeledve egyébként is aktuális a Szentháromság harmadik tagjáról gondolkodnunk.
Az úgynevezett Lélek-káromlás esete az Újszövetségben a Márk 3,22–30-ban, illetve a Máté 12,22–32-ben van megemlítve. Mindkét igehelyen a nagy probléma és skandallum az, hogy Jézust Belzebub szövetségesének mondják, az utóbbi textust pedig a 31. vers a következőképpen összegzi: „minden bűn és káromlás megbocsáttatik majd az embereknek, de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg.” A Zsidókhoz írt levél szerzője a következő kérdésfeltevéssel kapcsolódik Máté evangélista gondolatmenetéhez: „Mit gondoltok: mennyivel súlyosabb büntetésre lesz méltó az, aki Isten Fiát lábbal tiporja, a szövetség vérét, amellyel megszenteltetett, közönségesnek tartja, és a kegyelem Lelkét megcsúfolja?” (Zsidók 10,29)
Arról van tehát szó, hogy ha valaki – mint anno a farizeusok – látja, vagyis tapasztalja a kikezdhetetlen bizonyítékokat azzal kapcsolatban, hogy Jézus a Szentlélek erejével végez csodákat, és ennek ellenére továbbra is azt állítja, hogy Jézus a „Belzebub” nevezetű démon fennhatósága alatt cselekszik, nos ez végzetes lehet! Az Úr pontosan rámutat, hogy amit a hitetlen vallási vezetők elkövettek, az maga a Szentlélek elleni káromlás volt. A jóra azt mondták, hogy rossz. A nagybetűs jóra, hogy gonosz! Pedig Jézus szava szerint esetében ez hamis vád, és lehetetlen számára a meghasonlás.
Az istenkáromlás ilyen drasztikus esete kezdődhet elsodródással is.
Vigyáznunk kell, fontos ébernek lennünk, ugyanis a hittől is el lehet sodródni. Előfordulhat, hogy életünkben pár fokos váltóállítás történik, ami kezdetben szinte észrevehetetlen, viszont hosszabb távon a pusztulásba vezet(het). Ilyenek lehetnek a megszentelődés útján kötött kompromisszumok, vagy a lelkiismeret hangjának újra és újra ismétlődő elcsendesítése, végső soron pedig Isten Lelkének a megszomorítása. Timóteust is figyelmezteti az öreg Pál, hogy voltak olyanok, akik „a hit dolgában hajótörést szenvedtek” (1Timóteus 1,19b)! A veszély tehát valós, mégis vannak érvek a tekintetben, hogy a Lélek-káromlás Jézus mennybemenetele után már nem (úgy) lehetséges.
Ez a káromlás azt jelenti, ha valaki Jézust démoni megszállottsággal vádolja. Vannak még más formái is az istenkáromlásnak, de ez (volt) a megbocsáthatatlan istenkáromlás. A magyar nyelvű Got Questions teológiai blog szerint például nem ismétlődhet meg napjainkban. Mint írják, Jézus Krisztus többé nincs a földön, hanem az Atya jobbján ül. Ezért senki sem tapasztalhatja direktben, amint Jézus épp csodát tesz, hogy aztán mindezt a sátánnak tulajdonítsa a Szentlélek helyett. Hozzáfűzik, hogy bár ma már nem létezik a Szentlélek elleni káromlás, észben kell tartanunk, hogy létezik megbocsáthatatlan létforma, mely nem más, mint a folyamatos hitetlenség létformája.
Összegezve, nincs bocsánat olyan ember számára, aki hitetlenségében hal meg. A Szentlélek Isten Jézus Krisztusban való hitre vezető munkájának folyamatos, tehát életvitelszerűen és ismételten történő elutasítása a megbocsáthatatlan istenkáromlás. Végül tehát nemcsak a hittől, hanem az üdvösségtől is megfosztja hordozóját. Kárhozatos bűnnek pedig bármely meg nem bocsátott bűn bizonyul majd…
Forrásanyagok, kapcsolódó cikkek:
https://szabadosadam.hu/ne-sodrodjunk-el/
https://www.gotquestions.org/Magyar/karomlas-Szentlelek.html
Kiemelt kép: unsplash.com
