• Rólunk
  • Kapcsolat
  • En

Mária útja a Feltámadotthoz (János 20,10–18)

Elolvasási idő: 3 perc
Elolvasási idő: 3 perc
Könnyek egy szerettünk sírjánál. Ezt mindannyian ismerjük. A halál kérlelhetetlen sorompó. A szívünk bármennyire is lázad ellene: síró emberek ezrei, milliói a síroknál. Ez az élet sötét visszája.

Sokan közülünk egy meghatározott sírra gondolnak. Az azonban, akiért mai igénkben könnyeket hullatnak, nem csupán egy volt a jó és reményteljes emberek közül. Ő az egyetlen, akinek feladata volt, hogy a mennyet a földre hozza. Éppen ezért volt vigasztalan a magdalai Mária. Jézus által tapasztalta meg a sötétség hatalmából való szabadulást. Miközben Mária kétségbeesetten panaszkodik, megáll mögötte (akit nem ismer fel) mint élő. A sír nem tarthatta fogva.

Sír és könnyek – hogyan tovább?

„Kit keresel?” (15. vers) – kérdezi Jézus. Vajon Jézus nem tudta, hogy kit keres Mária? Természetesen tudta. Ő minden ember keresését és kérését jobban tudja, mint mi magunk. Azt akarja, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy kire van szükségünk. Figyelmünket arra kell irányítani, ahol a mi igazi segítségünk van.

A vigasztalan Mária őt kereste. Gondolatai a halott és elrabolt Jézus körül keringtek: „Uram, ha te vitted el őt, mondd, hogy hova tetted, és én elhozom.” (15. vers) – mondja a kertésznek vélt Mesternek, de mert Jézust kereste, ezért megtalálta őt.

Aki elfogadta a Megváltó hívását, annak nincsenek maradandó sírok és könnyek többé. Húsvét győztese minden követ megmozdít: a gondjaink köveit, amelyek lenyomnak, a bűn köveit és majdani sírunk kövét.

Az üzenet: Jézus él! Nevemen szólít.

Mária hite nem attól gyulladt ki, amit látott, hanem amit hallott. A feltámadás eseményét nem látta emberi szem. A feltámadás cselekményének nem volt tanúja. A nyilvánosan meggyalázott, kigúnyolt, keresztre feszített Krisztus a nyilvánosság kizárásával kelt fel a sírból. A Feltámadottba vetett hit az Igéből jön. Mária Jézust hallotta.

Ezért nem keresünk bizonyítékokat. Ezért nem vitatkozunk az üres sírról. Sokkal inkább a Feltámadott tanúira és követeire hallgatunk hívő szívvel, és akkor húsvét lesz nálunk is. Talán bennünket is, mint Máriát, nevünkön szólít. Ez az ő húsvéti ajándéka számunkra.

A parancs: Menj és mondd tovább!

Mária elmondja Péternek és Jánosnak: „Láttam az Urat, és beszélt velem.” (18. vers) Jézus feltámadásának tényét nem vehetjük hidegen tudomásul. Isten húsvéti győzelme mozgásba szeretne hozni minket a mindennapokban. Az ő húsvéti öröme jelen akar lenni, látható akar lenni életünkben.

Közülünk senki sem mondhatja azt, amit Mária: „Láttam az Urat!”, de mindenki, akihez eljutott a az örömhír, elmondhatja: „Ő beszélt velem, nevemen szólított.” Ezt hozta számunkra húsvét. Lássátok Isten tettét! Örvendezzünk és imádjuk őt!

 

Facebook
Twitter
LinkedIn
WhatsApp