Tud együtt élni, mert erős, ingathatatlan és elsodorhatatlan. Vágyik együtt élni, hogy megoszthassa kiolthatatlan életét a másikkal. Érdemes neki együtt élni azzal, akit szeret, mert a szerető emberben erős, megingathatatlan lélek lakozik. A szeretet többet akar a szociális tetteknél, az alkalmi vagy rendszeres segítségnyújtásnál. Tudja, hogy a tetteknél is nagyobb segítség ő maga, a lénye.
Csak a szeretet képes úgy jelen lenni, hogy attól a másik élete gyógyuljon, fejlődjön és kiteljesedjen. A szeretet mindent ezért tesz vagy nem tesz.
A társadalomban sokféle vélemény és elképzelés van a szeretetről. De a társadalom sosem volt, sosem lesz szeretet. Mert a szeretet személyes valóság, amely végtelen organikus fejlődést eredményez.
Hiába mondják némelyek, hogy mennyire szerettek vagy még most is szeretnek valakit, ha nincs jó változás, fejlődés.
Olykor abba kell hagyni a szeretés igyekezetét ahhoz, hogy ráébredjünk, előbb nekünk van szükségünk annak átélésére, hogy megakadályozhatatlanul szeretve vagyunk. Ez tölthet el minket azzal a szeretettel, amely aztán ledönt falakat, feltámaszt alvókat, megvéd gyermekeket, egy életen át örömmel elkíséri a párját. A szeretet tesz képessé arra, hogy minden rombolóval, gonosszal, életellenessel eredményesen szembeszálljunk.
Isten szeretet. Nagy titok. Éltető áradás. Elpusztíthatatlan élet. Engedd be!