Az imádság legjobb tanulási módja: maga az imádság! 

Elolvasási idő: 4 perc
Elolvasási idő: 4 perc
Május közepén Tony Twist, a TCM elnöke hazánkban járt abból a célból, hogy az imádságról tartson egy gyakorlati képzést. Ennek a helyszíne a Baptista Teológiai Akadémia volt.

A képzési napok alatt nagyobb nyilvánosság előtt is lehetőség volt vele találkozni. A Tahi táborban megtartott szokásos tavaszi egynapos baptista lelkipásztoroknak szóló konferencia záró előadójaként – dr. Steiner József tolmácsolásában – a Lukács 11,1–13-ból kiindulva vezette az egybegyűlteket egy különleges imaközösségben. 

Személyes bizonyságtételében elmondta még, hogy felesége, Susan házasságuk elején három alkalommal is elvetélt, ami nagy szomorúságot okozott nekik, hiszen nagyon szerettek volna gyermeket (akit Isten később – hála neki – megadott)! De ez által a nehéz élethelyzet által a mennyei Atya még közelebb jött hozzájuk, mert megértették, hogy együttérez velük, hiszen ő is elveszített egy Fiút! Isten atyaságának megtapasztalása még mélyebbre visz a vele való kapcsolatban:

tudnunk kell, hogy nemcsak felmentett bűnösök vagyunk, hanem szeretett gyermekek!

Tudnunk kell, hogy a fiúság valóságának tapasztalata új távlatokat nyit kereszténységünkben: „Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: »Abbá, Atyám!« Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.” (Róma 8,15–17) (Cseri Kálmán kapcsolódó prédikációja a textusról.)

Visszatérve még egy gondolat erejéig Tony Twist BTA-n tartott képzési napjaira, akik részt vettünk, különleges volt átélni a fokozatos elmélyülést az imádságban – kezdve 30 perccel, majd egy órával, végül eljutva a kétórás időtartamig. Mondhatom, hogy testileg, lelkileg felfrissítő természetfeletti találkozás volt a Teremtővel. Mindezt a Benczúr utca 31. kertjében található Baptista Történelmi Emlékpark gyönyörű természeti környezete is segítette.  

Az ima gyakorlatát elméleti alapozás és tematika is segítette. A kurzus során mindennap a következő lépcsőkön mentünk végig: 1. dicséret, 2. bűnbánat, 3. hálaadás, 4. közbenjárás (kezdve a szűkebb környezetünktől a tágabb felé: család, barátok, személyes szolgálat, gyülekezet, majd nagyobb társadalom, illetve a világmisszió), 5. megnyugvás – csendes Istenre hangolt idő, az Atya gyermekeiként megpihenni szeretetében.

Az Ige általi (pl. 23. zsoltár mondatai) imádság pedig egy mindent átszövő és rendszeresen alkalmazható módja Atyánkkal való kapcsolódásunknak. 

Sok mindenről írhatnék még, de ebben a témában nem a fejtágítás segít, hanem a gyakorlat. Talán még annyit, hogy jó volt a testkultúrával is foglalkozni (héberes antropológiai felfogással, nem pedig a görög olykor végletes, sztoikus vagy hedonista módon), tehát azzal, hogy fizikumunk is mennyire fontos módon részt vesz a lelkiségben, imában. Az egyes imarészek közötti mozgás, nyújtás, légzés apróságnak tűnhet, ám igen fontos odafigyelni rá – vagyis saját testünkre is. 

Azzal zárom, hogy figyeljünk ebben – az imádság témájában – is istenfélő elődeinkre! Rohanó világunkban úgy tűnik, mintha az ima csak elvonna minket teendőinktől. Valójában például Luther vagy Wesley nagyon elfoglaltak voltak, de azt mondták, hogy ha több órát nem töltenének reggel Istennel, nem tudnának a nap folyamán rengeteg mindent megtenni! Ez paradoxon, de igaz, mert innen, Istentől jön az erőforrás, az ima csatornáján keresztül. Dicsérjük hát az Urat időnk első zsengéjéből: hozzá kapcsolódva, erőt nyerve! Jézus mondta: nála nélkül semmit sem tehetünk! 

Képek: Tahi / BTA (Tóth Krisztián)

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on whatsapp
WhatsApp