Az elutasítottság fájdalma – és megoldása a karácsonyban

Elolvasási idő: 4 perc
Elolvasási idő: 4 perc
Láttam egyszer egy nagyon aranyos kis kutyust. A farkát csóválva kezdte nyalogatni egy arra járó férfi kezét, lábát, de az ráhúzott egy jó nagyot a kutya fejére.

A kutyuska meglepődött, de ismét a férfi után eredt, és nyalogatta, puszilgatta tovább. Akkor az már belerúgott, majd továbbment. A kutyus még egy, bár most már félénkebb kísérletet tett a szeretetkapcsolat kialakítására (ki tudhatja, miért), de a férfi ekkor ráüvöltött, és egy földről fölkapott kővel sújtott le a kiskutya tarkójára.

Az egyik legkegyetlenebb eszköz, amivel az emberek gyakran egymás felé is élnek: az elutasítás.

„Eszközként” írok erről, mert nagyon kegyetlen instrumentum ez. Az alkalmazása ugyanis annál jobban fáj, minél inkább olyanok utasítanak el téged, akiket szeretsz.

Bizonyára átéltél már ilyet.

  • Talán már az általános iskolában tapasztaltad, hogy az együtt játszó gyerekek nem voltak hajlandóak bevenni téged a csapatba.
  • Talán valakinek a társaságára vágytál, folyamatosan kerested, de ő kifejezte: nemkívánatos személy vagy számára.
  • Lehet, hogy a segítségedet ajánlottad fel egy ügyben, és bár a szükség nagy volt, a személyed miatt inkább nem éltek vele.
  • Sokan az elutasítást élik meg a legnagyobb ütésként akkor, amikor egy munkahelyről elküldik őket.
  • Még az is lehet, hogy a családodban vannak olyanok, akiknél „tekerhetsz akármennyit”, sosem lesznek hajlandóak a szívükhöz közel engedni téged.
  • Egy hallgatóm egyszer azt mondta nekem: „Az apám folyton »óvszerszökevények« hívott engem” (egy kicsit szépítettem ezt a kifejezést). Mert nem tervezték, nem akarták őt. Az egész életére rányomta a bélyegét az elutasítottság érzése.

Lehet, hogy most is vannak olyan kapcsolatok az életedben, ahol folyamatosan elutasításra kerülsz. Nem vagy kívánatos. Kiközösítenek, kivetnek. A népnyelv megoldása erre: „Ne fuss olyan szekér után, amelyik nem vesz fel!”

Az elutasítás mindig olyan kontextusban a legfájdalmasabb, amikor pusztán a szeretet miatt közelítenél valakihez, aki kifejezi: nem vagyok rád kíváncsi. Ha egyéb okok miatt utasítanak el (pl. nem férsz bele egy keretbe szakmai felkészültséged miatt stb.), az érthető és könnyebben feldolgozható. Ha azonban csak nagyon szeretsz valakit, valakiket, és ő, ők jelentik ki, hogy nemkívánatos a személyed – nos, ez az igazi kegyetlen tőrdöfés a szívbe.

Én most azért írok neked, hogy megértsd, van, aki teljes mértékben ismeri ezt az átélést és a te ebből fakadó érzéseidet is.

A MEGVÁLTÓ az. Ő az, aki a legkegyetlenebb elutasítást szenvedte el azoktól, akiket nagyon-nagyon szeretett.

„Az övéi közé jött, és az övéi nem fogadták be őt.” (János 1,11) Ez az első karácsonyon történt, amikor Isten Fia megtestesült miattunk és értünk.

A szerető mennyei Atya ezt megelőzően is újra és újra küldte követeit az ember felé, hogy helyreállítsa a szeretetkapcsolatot velünk. Azonban az emberiség megverte, megölte a követeket.

Végül Jézus Krisztus jött el hozzánk. És ő nem akart tőlünk semmit – ő hozott nekünk, mindent. De az ember elutasította őt: „Nem kellesz! Nincsen helyed közöttünk!” Az övéi közé jött, de az övéi nem fogadták be őt…

Szóval ő megért téged. Tudja, mi az elutasítás, így meg is tudja gyógyítani az ilyen átélésből fakadó sebeidet.

Csak te ne legyél elutasító! Ővele kapcsolatban főleg ne… Mert az elutasítottságodra az első karácsony alkalmával érkezett a megoldás.

Ezen az adventen, karácsonykor (is) elfogad, befogad, nagyon szeret és fontosnak tart téged a Megváltó.

„Azonban mindazoknak, akik befogadták, akik hisznek az ő nevében, hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé legyenek.” (János 1,12)

 

Dr. Steiner József

Fotó: pixabay.com

Facebook
Twitter
LinkedIn
WhatsApp