„Nem hagyjuk, hogy gettóba zárják a kereszténységet!” – hangzott a bátor kiállás.
Nyár végén immár 2. alkalommal rendeztek a budapesti finn nagykövetség épülete előtt szimpátiatüntetést. Mint, ahogy a protestáns szó sem alapvetően valami, vagy valaki ellen, hanem – a kegyelemből és hit általi üdvözülés – mellett foglal állást, hasonlóképpen a Gellért-hegy oldalában összegyűlt impozáns keresztyén tömeg sem támadólag, vagy harcosan jelent meg; a békés demonstráció célja az volt, hogy tudja meg a hazai sajtó, a finnek és a világ: „veled vagyunk Päivi!” De nézzük röviden, miről is van szó.
Päivi Maria Räsänen finn politikus „főbűne” az volt, hogy meggyőződése szerinti bibliai passzus(oka)t posztolt közösségi oldalán. Konkrétan többek között Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből tweet-elt. Ezért támadták meg, mire Ő:
„Soha nem fogok bocsánatot kérni Pál apostol tanításaiért.”
– mondta helyesen, persze nem következmények nélkül. A jogi herce-hurca, amiben találta magát az idén 64. életévét betöltő édesanya, nagymama, pár éve még elképzelhetetlen lett volna a „keresztény” Európa egyik fejlett nemzetében. Abszurd, hogy vallás- és szólásszabadságért kell küzdenie Räsänennek a bíróságon, miközben országa elvileg a „tolerancia és befogadás” egyik mintaállama!?
Szeptember első napjaiban lezajlott tárgyalás precedens értékű lehet. A most már másodfokon zajló jogi kálvária azt mutatja, hogy a finn államügyészség elrettentő példát akar(na) statuálni. A volt belügyminisztert „kisebbség elleni uszítással” vádolják. Nincs kétség, amerikai kultúrharc folyik Finnországban (is), amerikai dollárból. A per kimeneteléig, idén november 30-ig kell majd várni, ugyanis akkor lesz ítélethirdetés… Addig sincs persze nyugalom; komoly médiatámadás éri a hívő képviselő asszonyt és az őt védő jogi csapatot.
Továbbra is imádkozzunk Érte!
Az augusztus 29-i demonstráción a szervezők elhelyeztek egy magyar nyelvű ajándék Bibliát a nagykövetség postaládájába. Baptista lelkész- és teológus kollégákkal maradtunk még kicsit beszélgetni az alkalom végén. Érdekes, hogy a bibliaolvasó szimpátiatüntetés befejezése után kicsivel arra lettünk figyelmesek, hogy kinyílt az automata kapu és egy diplomata rendszámmal rendelkező luxusautó hajtott be az épület kertjébe… (korábban arra hivatkoztak, hogy nincs „otthon” senki sem, hogy átvegye a Szentírást).
A felmentés, fellebbezés, majd másodfok eseményeit előben is elmesélte a magyar hallgatóságnak a finn képviselő – aki nagy hálát érez testvérnépünk iránt. Sokak számára lehet (majd) az igazság bajnoka; szívből reméljük, hogy nem egy negatív kimenetelű történet folytán, hanem győzelem okán! Kissé morbid – de ez az egész történet az, úgyhogy elmondom – ami eszembe jutott végül. Mel Gibson Apocalypto című ikonikus filmjében a megtámadott falu törzsfőnökét kivégzik.
A szintén foglyul ejtett saját fia végig kell, hogy nézze, ahogy az ellenséges törzs egyik harcosa szép lassan elvágja édesapja torkát. Az apa mélyen a megkötözött fia szemébe néz és nyugodtan mondja utolsó szavaival: „Ne félj, fiam! Ne félj!” Hozzánk is szól az üzenet – ne féljünk, hanem szeressük az igazságot és az embertársainkat! A hitünk miatti és bármilyen jellegű üldöztetések közepette bátorítson minket is az apostol ihletett bizonyságtétele: „A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet…” (1 János 4:18a)
(Beszámolónkat a sajtótájékoztatóról ITT olvashatják)
