Megnéztem a „Gyurcsány”-filmet

Elolvasási idő: 6 perc
Elolvasási idő: 6 perc
Sokat őrlődtem: kell-e egy ilyen megosztó témáról írni? Arra jutottam: kell. Tisztában vagyok azzal, hogy keresztény és nem keresztény körökben is vékony jégen táncol az a teológus, aki aktuálpolitikáról formál véleményt.

Még a film valódi címét sem szívesen írom le, hiszen már az is egy az olyan szó, ami megütközést okoz. Elmondom, hogy ennek ellenére miért tartom fontosnak, hogy beszéljünk ezekről a dolgokról. Az elmúlt időszakban hazánkat fokozott politikai hangulat jellemezte, és ez csak erősödni fog, ahogy a jövő évi választásokhoz közeledünk. Ennek a része ez a film is.

A baptista gondolkodásban fontos elv az állam és az egyház szétválasztása.

Ez lényegében azt jelenti, hogy az állam ne használja hatalmát arra, hogy az egyház dolgaiba beleszóljon, elnyomva, kihasználva az egyházat. Az egyház pedig ne használjon állami hatalmat arra, hogy a saját érdekeit ilyen erővel képviselje, adott esetben elnyomva másokat. Mindkettőre lehetne példákat sorolni a történelemből.

Az állam és az egyház szétválasztásának elvében hihetünk, és innen is származik az az egyébként szerintem is helyes gondolat, hogy ne (párt)politizáljunk a gyülekezetben, különösen a szószékről. De ugyanakkor azt látnunk kell, hogy az állam és egyház szétválasztása nem azt jelenti, hogy ez a két szerv egyáltalán nincs hatással egymásra, vagy éppen ránk, hétköznapi emberekre, a gyülekezet tagjaira.

Jézus nem azt kérte az Atyától, hogy vegyen ki minket a világból: a keresztény embert ugyanúgy érintik az aktuálpolitikai, társadalmi kérdések, mint bárki mást.

Mi is nap mint nap látjuk a politikai üzenetű plakátokat, híreket, videókat a közösségi médiában. Többek között ennek a filmnek a plakátjait is. Mindennapi életünket az állami törvények szerint éljük. Ha olyan helyzetbe kerülünk, az államhoz fordulunk igazságszolgáltatásért vagy anyagi támogatásért. Mivel a politika feladata a társadalmi szintű kérdések megoldása, mi is a saját bőrünkön érezzük egy-egy politikai döntés hatását, következményeit. Ezek mind-mind hatnak a gondolkodásunkra, érzelmeinkre, a döntéseinkre, de még a más emberekhez való viszonyulásunkra is.

Tehát nem mondhatjuk azt, hogy az állam, a politika dolgai minket nem érintenek. Valahogyan minden, a társadalomban élő ember, legyen hívő vagy nem, de politizál: aktívan vagy passzívan – de mindenképpen hatással van a viselkedésünk a társadalom működésére, alakulására. Ez elkerülhetetlen, hiszen mi, emberek alkotjuk a társadalmat mint közösséget. Ennek alapján hiszem, hogy a Biblia tükrében nem mindegy, hogy hívő emberekként hogyan reagálunk ezekre a hatásokra. Ezért néztem meg a filmet, és ezért írom most le róla a gondolataimat.

Azt gondolom, hogy az említett film és annak témája is egy ilyen hatás, amivel szembesülnünk kell.

A 2006. őszi események minden ma élő magyar ember életére hatással voltak és vannak a mai napig is. Én arra emlékszem, tízéves se voltam még, amikor a családdal aggódva néztük a Budapesten játszódó döbbenetes képsorokat a híradóban. Vagy ahogy a felnőttek felháborodtak, vitatkoztak az őszödi beszéd kiszivárgásakor. (Egyébként ez a rész volt az egyik legérdekesebb számomra a filmben: amikor az emberek először látták, hallották – mit érezhettek?)

Ezek az események döntően befolyásolták országunk további sorsát: ezt már gyerekként is felfogtam. Olyan társadalmi feszültségek kerültek akkor felszínre, amelyek véres összecsapásokhoz vezettek. Nem hiszem, hogy ezek a feszültségek azóta megszűntek volna hazánkban. Sőt, azóta is ott vannak a parlamentben, a közbeszédben és a lelkünkben.

Hívő emberekben is ott lehet a kérdés: mihez kezdjünk ezzel?

Éppen ezért fontos az akkori események feldolgozása: a film készítőinek is ez az egyik céljuk. Ugyanakkor felnőtt fejjel kutatva hamar rájöttem arra, hogy kifejezetten nehéz megtudni, valójában miért alakultak akkor a dolgok úgy, ahogyan. Minden érintett a maga szemszögéből értelmezi a történteket: ilyen szempontból ez a film is egyfajta értelmezés, ezt látnunk kell.

Engem mégis sok tekintetben elgondolkodtatott: a hatalom természetéről, az emberek kiszolgáltatottságáról. De leginkább annak a mély és kölcsönös gyűlöletnek messzire nyúló eredetéről, ami az akkori eseményekhez vezetett, és ami évtizedek óta a mai napig mélyen megosztja a magyar társadalmat, és amelyet egyesek, politikai oldaltól függetlenül előszeretettel gerjesztenek fel, ha az érdekük éppen úgy kívánja. Az egész „Gyurcsány”-film megjelenése, tartalma és fogadtatása körül számomra az a legfájóbb és a legfélelmetesebb, hogy az emberek milyen mértékű gyűlöletet árasztanak egymásra ennek kapcsán – ez az út soha nem fog gyógyuláshoz vezetni! Sőt! Mi a garancia arra, hogy az ilyen mértékű gyűlölet nem vezet majd még egyszer ahhoz hasonló nemzeti tragédiához, mint ami 2006-ban történt?

Ebben a helyzetben látom fontosnak a keresztények szerepét.

Jézus azt mondta: „Ti vagytok a föld sója… Ti vagytok a világ világossága… Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Máté 5,13–16) Függetlenül attól, hogy milyen politikai meggyőződéseink vannak, Jézus útmutatásának kell mérvadónak lennie számunkra. Értelmezhetjük így is ezt az igeverset: „Még a politikához való viszonyotokban is úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat…”

Nekünk nem szabad felülnünk a gyűlöletkeltés hullámaira. Jézus, Pál és az első gyülekezet sem erővel vagy hatalommal hatottak a társadalomra, hanem a szívek megváltoztatása által. „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.” (Máté 5,9) Ez az ige jött elém, ahogy a filmben látottakon szomorkodtam. Hiszem, hogy nemzetünk sebeinek gyógyulásához ez az út, és mi, emberek vagyunk benne az eszközök. Hiszem, hogy országunknak ilyen béketeremtőkre van szüksége a viszontagságok közepette.

Kedves Gyülekezet, vállaljuk ezt a szerepet?

Belőlem azt az elhatározást váltotta ki ez a film, hogy én szeretnék a béketeremtés munkájában részt venni.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on whatsapp
WhatsApp