Erről tanúskodnak az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb vizsgálatainak eredményei is.
Nem csupán az üzleti gondolkodásból következik az, hogy a lehetséges kimeneteket számba véve a stratégiáinkat a legesélyesebb változathoz igazítjuk. Fürkésszük a jövőt, és igyekszünk is felkészülni rá, miközben egyre többször tapasztalhatjuk, hogy ami történik, egyáltalán nem láttuk előre.
A hívő ember alapigazsága, hogy Isten az egyéni élettörténet és a történelem ura, tehát mikro- és makroszinten is kezében tartja a holnapot, így a jövővel kapcsolatos frusztráció kevésbé érinti vagy legalábbis érinthetné azokat, akik Istenben bíznak.
Az információs társadalom embere azonban eltávolodva a keresztény istenképtől a jövő bizonytalanságától riad, és különösen így van ez a fiatalok esetében.
Mindez paradoxonnak is tűnhet, hogy miközben a tudomány a jövő felé fordult, és a rendelkezésre álló információk mennyisége megnőtt, nem érezzük, hogy a jövőre vonatkozó előrejelzéseink érvényesebbé váltak volna. Ráadásul úgy tűnhet, mintha a hirtelen bekövetkező válságok egyre gyakoribbá válnának. Az Institute for Economics and Peace 118 országra vonatkozó 2023-as jelentése azt mutatja, hogy az emberek harmada kevésbé érzi magát biztonságban, mint öt évvel ezelőtt. A vizsgált országok többségében emelkedett azok aránya, akik frusztrációjuk okát nem tudták megnevezni.
A legfiatalabb korcsoportban az ismeretlen kockázatok aránya jelentősebb, a legutóbbi adatok szerint minden ötödik 15–19 éves ismeretlen fenyegetettséget érzett.
A magyarországi tizen-huszonévesek elmúlt két évtizedére vonatkozó adatsorai alapján jól azonosítható a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság jelentőségének növekedése, és jól szakaszolható is ez a növekedés. Míg az ezredfordulón elhanyagolható, az első évtizedben 10 százalék körüli, a második évtizedben már 10 és 20 százalék közötti, a második évtized végére átlépi a 20 százalékot azon 15–29 évesek aránya, akik az ifjúság legégetőbb problémájának a kilátástalan, bizonytalan jövőt tartják, és ezzel a jövővel kapcsolatos frusztráció a problématérkép első helyére kerül és a legfrissebb, 2023-as adatok alapján ott is marad. Azok a kutatások, amelyek ennek a bizonytalanságnak a természetét kísérlik meghatározni, jelenleg is folyamatban vannak. Az Ifjúságkutató Intézet 2023-as vizsgálatában olyan kérdéseket fogalmaztunk meg, amelyek alapján megrajzolhatók a személyes jövőpercepciók.
A 15–29 évesek nagyjából háromnegyede tartja valószínűnek, hogy 2050-ben (további) gyermekei lesznek (76 százalék), házasként (74 százalék), saját házban/lakásban (72 százalék) fog élni.
A válaszadók bő kétharmada (70 százalék) feltételezi azt, hogy anyagiak tekintetében jobb helyzetben lesz, mint most van, illetve hogy Magyarországon fog élni (68 százalék). A 15–29 évesek közel kétharmada (63 százalék) meglehetősen biztos abban, hogy a jelenlegi tanulmányainak vagy foglalkozásának megfelelő munkát fog végezni 2050-ben is, a válaszadók többségének véleménye, hogy a kollégákkal többnyire magyarul fog értekezni (48 százalék). Nyugdíjra a megkérdezettek kevesebb mint harmada (30 százalék) számít 2050-ben (1. ábra).
1. ábra: Ön inkább valószínűnek tartja vagy inkább nem tartja valószínűnek, hogy 2050-re, amikor Ön … éves lesz… ? (N=1000) Forrás: Ifjúságkutató Intézet, 2023
Mindebből egy alapvetően optimista jövőkép rajzolódik ki, amely egyéni szinten mást mutat, mint amit a fiatalok nemzedékük egészére vonatkoztatva gondolnak. Ez azonban csak látszólagos ellentmondás.
Az Ifjúságkutató Intézet 2024-ben egy ritkábban alkalmazott megoldással vizsgálta a 15–29 évesek jövőképét. Szó szerint jövőképet vizsgáltunk, amelyről jelen keretek között számolunk be első ízben. Országos reprezentatív online kutatás keretében 1000 15–29 évesnek tettük fel azt a kérdést, hogy milyen kép írja le leginkább azt, ahogyan a jövőre gondol. A képeket véletlenszerű összeállításban és címkék nélkül mutattuk meg a válaszadóknak.
A válaszok eloszlásából kitűnik, hogy a fiatalok számára a domináns jövőkép nem magányos, relatív többségüknek arra a képre esett a választása, amelyen több alak is látható.
A második és harmadik helyen, hasonló arányban választottak olyan képet, amelyen út látszik, a többi képet rendre 10 százalék körüli arányban választották. Jellemző, hogy a legnépszerűbb kép különösen a nők tetszését nyerte el, szinte minden második (45 százalék) ezt a többalakos képet választotta, és általában igaz, hogy minél idősebb korcsoportba tartozik valaki, annál nagyobb valószínűséggel választja ezt a képet, illetve minél kisebb településen él valaki, annál népszerűbb ez a választás. A második legnépszerűbb választás népszerűbb a budapesti válaszadók körében, míg a harmadik esetében nincs olyan alapvető szociodemográfiai ismérv, amely magyarázza a választást. A kezét magasba emelő alakot mutató képet nagyobb arányban választották a legfiatalabb korcsoportba tartozók, míg a padon ülő alak a férfiak körében volt az átlagosnál népszerűbb.
2. ábra: Az alábbiak közül melyik kép illik legjobban arra, amit a jövővel kapcsolatban érzel? (N=1000) Forrás: Ifjúságkutató Intézet, 2024
Önmagában is jelentőségteljes mindez, azonban a hozzákapcsolt magyarázat pusztán szubjektív, hiszen nem tudjuk annak okát, hogy miért pont egyik vagy másik képről gondolták, hogy a jövőjükkel kapcsolatos érzést legjobban leírja. Így hát megkérdeztük.
Ebből látszik, hogy az első kép jelentése alapvetően a család-boldogság-szeretet hármasával jellemezhető. A második legnépszerűbb „kacskaringó” és a legkevésbé népszerű „köd” leginkább a bizonytalanságot, kétséget jeleníti meg, bár mindkettőnek lehet nem csak negatív jelentéstartománya, a „köd” esetében jelentősnek tűnhet a reményt említők aránya, azonban ne feledjük, hogy eleve kevesen választották ezt a képet.
Az „út” és a „napfény” is alapvetően pozitív jelentéstartományt mutatnak a fiatalok válaszai alapján, ami elsősorban a szabadságot fejezi ki. A „pad” bár dominánsan a magány és egyedüllétre utal az ezt választó fiatalok többsége szerint, azonban nem sokkal lemaradva ettől a béke és nyugalom is megjelenik.
3. ábra: Mi az az egy szó, amivel ezt az érzést le tudnád írni? (nyitott) (Bázis: akik az adott képet választották) Forrás: Ifjúságkutató Intézet, 2024
Mindezek alapján hogyan érdemes értelmezni a fiatalok jövőképét? A legfrissebb kutatásokból egyértelműen kirajzolódik a magyarországi ifjúság családközpontú jövőképe, amely mind az egyértelmű, mind az asszociációs kérdésfeltevés alapján megmutatkozik.
A családhoz alapvetően a pozitív érzéseket társítják a fiatalok. A családi élet dominanciája mellett a jövővel kapcsolatos frusztráció is markánsan kirajzolódik, nem pusztán a nemzedéki problématérkép, de az asszociációs módszertan alkalmazásával is.
Összességében tehát a magyarországi fiatalok családi boldogságra számítanak, de kétségekkel is küzdenek a jövőjükre vonatkozóan.
Kiemelt kép: Helena Lopes
