Vagy bibliai alakok, akik ügyességükkel és okosságukkal mai szemmel nézve is bámulatos dolgokat tudtak elérni? Debóra, Ráháb, Ruth, Margaret Thatcher, Teréz anya, Marie Curie és folytathatnánk a sort…
Ezek a nők valóban nagy tetteket hajtottak végre, de éppen ezért számomra egy kissé megközelíthetetlennek tűnnek. Na nem azt mondom, hogy mai nőként ne lennénk képesek feltalálni valamit, vagy seregeket vezetni, de azért nem ez a gyakori.
Szeretnélek most inkább egy olyan tárlatvezetésre invitálni, ahol a mindennapok névtelen hősnői sorakoznak fel, akiket a mi Urunk nagyon is számontart!
Nézd csak meg őket közelebbről! Talán te is ott vagy közöttük! Hidd el, a végére meg fogod érteni, hogy miért!
Itt van például mindjárt az első kép. Egy fiatal lány, aki szorosan magához öleli testvéreit. A szülők elváltak, és önkéntelenül is neki kellett átvennie az anyai szerepet a kisebbek mellett. Ehhez bátorságra és erőre van szükség, talán többre is, mint gondolnánk…
Ezen a másik képen pedig egy anyát látok, aki büszke a testén lévő hegekre és csíkokra, mert jelzik, hogy három gyermeket hozott a világra, három császármetszéssel. Mindenfajta szülés megviseli a testet, a nők mégis újra és újra vállalják ezt a megmérettetést. Hát mi ez, ha nem bátorság?
Gyere, mutatok egy másikat is, melyen egy olyan nő mosolyog, aki minden este egyedül hajtja álomra a fejét.
Egyedülállóként éli az életét, társra várva, mégis céltudatosan megy előre. Nem mondja, hogy magányos, hogy néha teljesen elkeseredik, de a mosolya mögött ezek a pillanatok is ott vannak. Bátor, mert férfi nélkül intézi az ügyeit, tárgyal, jár-kel az utcán, és a védelmet a mindenható Atyától várja.
Hogy mi van ezen a képen? Egy pici kis élet! Még nem tudjuk, mi lesz belőle, de a nő, aki hordozza, sok-sok traumán és nehézségen van túl. Szerintem hatalmas bátorság, amikor rengeteg vizsgálat és reményvesztett hónap után valaki úgy dönt, hogy belevág egy-egy reproduktív eljárásba. Hiszem, hogy az Úr ezt a fajta bátorságot is meg tudja áldani!
Na de menjünk is tovább, mert van még mit nézni! Ugye te is érzed már, hogy ezek a nők itt vannak közöttünk, mellettünk, és olyan jó, hogy mind ugyanabba az Úrba vetik a bizalmukat!
Ez például itt egy idilli családi kép, mindenki boldog, épp nyaralnak, teljesen Facebook-kompatibilisek. Kérdezhetnéd, hogy ebben mi a bátorság. Mondjuk mindennap megküzdeni a kapcsolatokért, a házasságodért, hogy ne legyél megint türelmetlen, hogy ,,elég jó” feleség, anya, háziasszony, menedzser legyél…
A házasság és a család nem gyerekjáték, nehezített terep, egy igazi bátorságpróba, hogy rá mered-e bízni a szeretteidet Istenre minden egyes nap.
Most jön az egyik kedvencem! A nő, akinek van szabadsága arra, hogy kibontakoztassa a talentumait! Szárnyal, mert azt csinálhatja, amiben kedvét leli. Bátran megy előre, mert érzi, hogy amit tesz, azon áldás van, akár énekel, akár táncol, akár másokat tanít vagy éppen házakat tervez, építi a saját vállalkozását, YouTube-csatornája van, vagy szakácskönyvet ír! De neki sem volt egyszerű az útja! Ha irigyled, akkor irigyeld a sok befektetett munkát, kudarcot és álmatlan éjszakát is, amelyek mind hozzájárultak a sikeréhez!
A következő képen egy olyan nőt látsz, akinek sok rejtett betegsége van. Látszólag mindene megvan, mégis sokszor érzi, hogy nem fogadja el a környezete, ezért ábrázolták őt félig színesben, félig fekete-fehérben. Nem élhette még át az anyaságot, a betegségek mindig újabb és újabb meglepetéseket tartogatnak számára, így mindig résen kell lennie.
Bátor, mert mindezek ellenére nem veszítette el a józanságát és a hitét.
Nicsak! Ezen a képen az egyik gyermek mintha kilógna a sorból! Az anyuka viszont rá is ugyanolyan szeretettel néz. Hogy lehet ez? Csak nem egy bátor örökbe fogadó szülőről beszélünk? Hatalmas bátorság és bizonyosság kell ahhoz, hogy valaki befogadja az árvát és azt, aki nem a szíve alatt, hanem a szívében formálódott. Kitartani mellette mindvégig, a legnehezebb időszakokban is, nem megkülönböztetni, de neki is egyengetni az útját, felér egy egész hadsereg vezetésével, ahol a győzelem még várat magára!
A következő képen egy idősebb hölgyet látsz, amint fiatalokkal beszélget. Milyen jó, amikor erről szól az öregkor. Átadni a tudást, a tapasztalatot, és befogadó fülekre találni. Pedig ennek a nőnek is mély fájdalom van a szívében, mert nemegyszer kellett már átélnie a gyászt. Leginkább a férje elvesztésénél vagy a háborús emlékeknél. Talán azt gondolhatnánk, hogy aki két világháborút átélt, mindenkinél bátrabb. De az a nagyobb bátorság, ha ezeket a traumákat nem eltemeti valaki, hanem felszínre hozza, beszél róluk a következő nemzedéknek, hiszen a múlton keresztül a jelenünket is sokkal jobban megérthetjük.
Itt pedig egy igazán fiatal lány jön velünk szembe nagy tervekkel a hátizsákjában, de ijedséggel a szemében.
Ő a mai fiatalokat jelképezi számomra. Mindenhonnan özönlik rájuk az információ, gyorsnak, ügyesnek kell lenniük, ha nem akarnak lemaradni. Mégis klímakatasztrófát, egyre drágább világot és sok bizonytalanságot jósolnak a jövőnek. Bíznak és félnek egyszerre, mégis bátran támogatják egymást, építik a közösséget, kreatívan állnak a problémákhoz, és a szeretetben akarnak növekedni, és nem igaz rájuk, hogy bezzeg a mai fiatalok! Sokat tanulhatunk tőlük is!
Hamarosan a tárlat végére érünk, és nézd, ezen a képen mintha nem lenne semmi. De ha közelebb mész, láthatod, hogy egy apró női alak áll középen. Ilyenek azok a bátor asszonyok, akik szinte láthatatlanok. Láthatatlanul végzik a munkájukat akár a társadalomban, akár a családban. Biztosan te is tudsz olyanokról, akik tartósan beteg gyermeket nevelnek, gondozzák, ellátják, fejlesztik, viszik orvosról orvosra, és közben őket senki sem tehermentesíti. Sokszor nincs egy szabad órájuk sem, amikor végre rájuk is figyelne valaki. Vagy a női misszionáriusok, ápolók, orvosok, szociális munkások, lelkigondozók, akik mind-mind a saját személyiségükkel dolgoznak, és sokszor a kiégés veszélyezteti őket leginkább. Hogyan tudnak ilyen bátor emberek láthatatlanok maradni a mi szemünkben, pedig hatalmas terheket cipelnek…
Hála legyen érte, hogy az Úr Jézus számontartja minden bátor gyermekét!
Ha nem látod magadat ilyen nőnek, akkor valószínűleg csak az én arcképcsarnokom hiányos, mert biztosan van olyan területe az életnek, ahol bátran léptél. Hiszem, hogy az Úr mindannyiunkból ki akarja hozni az ő jó tervét, csak ne mi legyünk ennek az akadályai!
Remélem, hasznos volt számodra ez a kis tárlatvezetés, és szeretnélek megnyugtatni, hogy a férfiakról is igyekszem összeszedni egy közel ilyen színes palettát, hiszen az életünk mit sem érne bátor férfiak nélkül!
