Az esztergomi Béke Baptista Gyülekezet 2020 augusztusában pályázatot hirdetett „Az Úr az én pásztorom” címmel. Az ötlet egy igehirdetéskor született. Patton Márk lelkipásztor éppen arról beszélt, hogy milyen jó lenne, ha minél többen hallanának Jézusról, és hogy a gyülekezet minden tagja egyben igehirdető is lehet, ha továbbadja a jó hírt.
Ekkor ötlött fel, hogy az Úrról, a hitről nemcsak beszélgetni lehet, hanem alkotni is, mégpedig művészeti formában: dalok, versek, novellák formájában. Innen már csak szervezés kérdése volt, hogyan és miképpen valósul meg a kezdeményezés. A gyülekezet otthont, támogatást és nyereményeket nyújtott, a baptista egyház kommunikációs osztályának Comenius Ház projektje pedig felkarolta az esztergomiak ötletét.
A Baptista Művészeti Napok keretében a hit és az alkotás viszonyáról, a művészet, a művész és a Teremtő kapcsolatáról vagy a mindennapokban erőt adó bibliai idézetekről vártak novellákat, dalszövegeket. Közel 150 pályamű érkezett.
A zsűrizésre felkért művészek önként és örömmel vállalták, hogy részt vesznek a közös munkában.
A zsűri tagjai voltak:
- Batári Gábor költő, író, újságíró
- Bolyki András zeneszerző, Szikra díjas dalszövegíró
- Háló Gyula költő, a Magyarországi Baptista Egyház kommunikációs vezetője
- Révész Szilvia, a Family magazin szerkesztője és szerzője
A dalszöveg kategóriában Bolyki András vállalta, hogy a nyertes művet megzenésíti.
Igazi, kreatív alkotómunka következett. Gulya István „Te vagy a szél” kezdetű dalára álmodott dallamot.
A dal születéséről Bolyki András zeneszerzőt Schmöltz Margit, a pályázat koordinátora faggatta:
– Elsőre igent mondtál a felkérésre, hogy megzenésítsd az első helyezett dalszöveget. Minek köszönhető ez?
– Megtisztelőnek éreztem, hogy zsűrizésre kértél fel, magam is sok dalszöveg elkövetője vagyok, de ennél is fontosabb, hogy nagyon érzékenyen reagálok a szövegekre. Érzem, hogy melyik szöveg jó, és melyiknek hol a gyenge pontja. Ez nem azt jelenti, hogy én hibátlan szövegeket írok, csak annyit, hogy tudom, hol kell kompromisszumot kötni. Tehát kíváncsian vártam a kollégák megfejtéseit.
Azt pedig, hogy megzenésítem a győztes szöveget, mint zeneszerző kötelezőnek éreztem magamra nézve.
– Mi vezetett zsűritagként? Mit tartottál a legfontosabb szempontnak?
– Az alapvetésem az volt, hogy egy országos és a résztvevők számát illetően nagyon sikeres pályázatból olyan szöveget – és fődíjként dalt – adjunk át a közönségnek, amelyet mindenki magáénak érezhet, akár közösségi énekként is funkcionálhat.
Tehát az első szempont az volt, hogy a szöveg tartalma alkalmas-e arra, hogy közösségi dal szülessen belőle. A második fontos tényező, hogy a szöveg szerkezete megfelel-e egy általánosan elfogadott dal követelményeinek. Ilyenek a strófikus szerkezet, esetleg refrénnel megírt kompozíció. Rövid, egyforma szótagszámú sorok, jól elhelyezett ismétlések…
Olyan szöveget kerestünk, ami mindenki által könnyen megtanulható.
Ez után a szorosan vett szakmai kérdések következtek, úgymint a rímek szerkezete és minősége, a szóválasztás, és egy szubjektívnek gondolt, de a dal szempontjából a legfontosabb szempont: a prozódia.
Itt jött ki legjobban az, hogy ki értette meg jól a feladatot. A zene időben történik, így kénytelenek vagyunk ritmikát rendelni a hangokhoz. A ritmika pedig egyszerű matematika: egy tá, két ti-ti és így tovább, soronként ugyanúgy. A magyar nyelv egyik legfontosabb szabálya, hogy minden szónak az elején van a hangsúly, így igen meg van kötve a szövegírók és dalszerzők keze. (Ismerjük azokat az angolból fordított dalokat, hogy „Jé-zúúúús”.)
Aki dalszerzésre adja a fejét magyarul, annak vigyáznia is kell a nyelvünkre. Vannak persze előadói technikák, amelyekkel le tudunk simítani egy nehezen kezelhető prozódiai csomópontot, ez a dalszerző és az énekes közös harca a jól énekelhető magyar dalszövegekért.
Így tehát, amikor a közösségi tartalom, a forma és szerkezet, a rímek és fogalmak választása rendben volt, akkor az erős szempont, a prozódia sugalmazása döntött. Hiszen a pályázó csak elképzelte, hogy a verséből majd valamilyen dal lesz, és ennek megfelelően alakította a sorait, szavait, szótagjait.
A zsűriben együtt dolgoztunk Batári Gábor költővel, illetve titokban megkértem édesanyámat is – akinek nagyon sok dalt köszönhetünk a hetvenes évekből –, hogy nézze át a közel hatvan pályamunkát.
Mindhárman letettünk egy listát a lehetséges jelöltekről, és szűkítettünk.
Így alakult ki a végleges sorrend, amely annak ellenére szubjektív, amit fentebb elmondtam, hiszen lehetett volna például egy repper a zsűriben, aki valószínűleg nem problémázik annyit a prozódián vagy a közösségi tartalmon.
– Hogyan született a dal? Ki vett részt a dal megzenésítésében?
– A győztes szöveg több társával együtt már zongorával felénekelve várta a hangszerelést, mire eredmény született, mert nagyon inspiráltak engem ezek a költemények. Így máig több pályaműnek megvan a vázlatos dallama.
Amikor felkértél a zsűrizésre, azonnal beszéltem a fiúkkal, és Lajcsi (Havas Lajos) vállalta a hangszerelést, Bali (Bolyki Balázs) pedig a vokálozást. Így aztán amikor kész voltunk a nem kis munkánkkal a zsűriben, átadtam a dalt Lajcsinak.
Ő készített hozzá egy modern hangszerelést, majd visszaküldte hozzám. Akkor éppen otthon volt Sára lányunk, és megkértem, hogy énekelje fel a szólót. Szívhez szólóan sikerült. Azután Balinak küldtem a sávokat, hogy jöhet a vokál, ő pedig a nagyszerű fiaival együtt egy nagyon finom és áttetsző hátteret varázsolt Sára hangjához. Amíg ez a munka készült, átküldtem a sávokat Marci fiamhoz, hogy ugyan már, gitározzon fel egy erőteljes, de a dalhoz passzoló gitárszólót.
– Hogyan képzeled a dal további sorsát?
Aki csak hozzányúlt a dalhoz, mindannyian azt éreztük, hogy ennek a dalnak jövője van, ez nemcsak a pályázatról szól, hanem olyan egészséges erőt sugároz az éneklőnek és a hallgatónak is, hogy ezekben a zavaros időkben gyógyszer lesz a megfáradtnak, és hálaadó imádságra serkenti a lelket.
A dalhoz két kottát készítettem, egyet É-dúrban és egyet alacsonyabban, D-dúrban is, hogy választhassunk a lehetőségeink szerint.
Abban bízom, hogy áldás lesz a „Te vagy a szél” kezdetű dal minden hallgatójának és előadójának. Urunké a dicsőség mindezekért!
A szervezők tervezik, hogy 2021-ben is útjára indítják a pályázatot, hiszen sokaknak ihletet adott, az új dal pedig önálló életre kel, és hirdeti:
“Az Úr az én pásztorom”.
