Ezt az első, Keleti Károly által vezetett cenzust később általában tízévenként követték újabb adatfelvételek. Ily módon a tavalyi, 2022-es népszámlálás a 16. volt a sorban. Egyúttal ez a második, mely az EU tagjaként, uniós jogszabályok által is kijelölt módon, valamint internetes kérdőív kitöltés lehetőségével történt Magyarországon. Az adatok között baptista felekezetünkre nézve is fontos és érdekes összefüggésekre bukkanhatunk. Elmondható, hogy 2022-ben a baptisták az ötödik legnépesebb keresztény felekezet (17.622 fő) a nagy arányban fogyó népegyházak (katolikus, református, evangélikus), illetve a negyedik helyen álló, immár 22 ezer főt meghaladó, jelentős növekedést produkáló Hit Gyülekezete mögött. Elmondható, hogy a tíz, vagy húsz évvel ezelőtti adatokhoz képest közösségünk lényegében nem fogyott; számarányban stagnálunk.
A nem fogyás azonban missziós szempontból nem kedvező adat.
Tehát nem lehet cél a pusztán „szinten tartás”. A kisegyházak sorában minket követő pünkösdiek számottevő csökkenést mutatnak (2001 és 2022 között majdnem ötezer főt veszítve, 20 év alatt kétharmadukra zsugorodva). A korábban említett három nagy egyház vesztesége ennél is jelentősebb; 20 éves összehasonlításban a katolikusok száma majdnem megfeleződött (51,9%-ra csökkent), a magukat reformátusoknak vallók 58,1%, evangélikusoknak vallók pedig 57,9% lett tavalyra, az ezredfordulóhoz képest.
Ha részletesebben ráfókuszálunk a baptisták adataira, láthatjuk, hogy bár átlagéletkorunk (43,5 év) a korábbi népszámlálási eredményekhez képest kissé idősebb lett, mégis jól illeszkedik az összes felekezet országos átlagához (43,1 év). Minden felekezetnél megfigyelhető volt ezen értékek növekedése, mely trend részben magyarázható az elöregedő társadalmunk jellegzetességeivel. De míg a népegyházi körökben a három nagy keresztény felekezetnél az 50 évhez közelít, addig az átlag pünkösdi vagy hit-gyülekezeti tag „harmincas”, vagyis 40 év alatti. Van tehát egy korreláció a felekezet mérete és átlagéletkora között, mely alapján részben kimondható, hogy a fiatalosabb közösségek inkább a kisegyházi berkekben találhatók. Ami még talán jó hír lehet számunkra, hogy bár minden vizsgált keresztény felekezet öregedett, ennek a mértéke a baptistáknál a legkisebb – 2001 és 2022 összehasonlításában. Míg nálunk az elmúlt bő húsz évben durván csak fél (!) évvel növekedett a közösség átlagéletkora, addig – bár eltérő alapértékekről indulva – a pünkösdiek 3,5 évvel, az evangélikusok 3,7 évvel, a reformátusok 4,8 évvel, a Hit Gyülekezete tagjai 6,9 évvel, a katolikusok pedig 7 évvel lettek átlagosan öregebbek jelen korunkra.
A társadalmi jellemzők közül a korcsoportot vizsgálva a következő tényeket láthatjuk a népszámlálási adatok alapján.
A gyermekek (18 éven aluliak) aránya a baptista felekezetben kb. 1/5-öd, mely néhány százalékpontnyit csökkent csak a korábbi adatfelvételekhez képest. Összehasonlításban míg például a katolikusok csupán 15%-a kiskorú, a Hit Gyülekezetében minden negyedik személy (25%) az! Az egyes tíz évenként (tehát 0-9, 10-19, 20-29…) létrehozott korcsoportokat vizsgálva a baptisták esetében a fiatalabbak és idősebbek (kivéve a 90 év felettiek) között tapasztalhatunk kis mértékű csökkenést. Ez azt jelenti konkrétan, hogy mind a 40 év alattiak, mind a 60 év felettiek aránya leheletnyi fogyást mutat az elmúlt tíz évben. A középkorúak (40-49 és 50-59 évesek korcsoportja) némi számbeli és aránybeli növekedést realizált. Egy korcsoport aránya lényegében nem változott; a 60-69 éves baptisták hasonló súllyal képviseltetik magukat, mint 2011-ben. Ha a legidősebbeket vizsgáljuk láthatjuk, hogy 2001-ben 122 fő, 2011-ben 143 fő, 2022-ben pedig 174 fő volt 90 év feletti. Arányuk a baptista közösségen belül 1%-ra nőtt napjainkra. Felekezeti összehasonlításban tehát habár nem nevezhető elöregedő vagy jellemzően idős közösségnek a baptista, látnunk kell, hogy a 60 éven felüliek aránya a legutóbbi népszámláláson 27,4% (mely lényegében nem változott az elmúlt 10 évben)! Igaz, hogy ez 2001-hez (29%) képest némi csökkenést mutat, még mindig azt jelenti, hogy kb. minden negyedik hazai baptista nyugdíjas vagy nyugdíj korhatár közeli személy.
Amit még fontos hozzátenni az adatokhoz, hogy ha az elmúlt évben megvalósult adó 1% felajánlást nézzük, akkor az látszik, hogy közösségünk ilyen jellegű támogatottsága majdnem 10 százaléknyival emelkedett a korábbi évhez képest! Idén 56.294 ember gondolta úgy, hogy támogatni szeretné adója 1 %-ával a baptisták társadalmi szolgálatát. Ahogy írtam a népszámlálások történetéről, ide kívánkozik, hogy egyébként 1997-ben lépett életbe az a törvény, amely lehetővé tette, hogy célzottan felajánljuk a személyi jövedelemadónk 1%-át különböző civil szervezeteknek. Majd pedig 1998-tól kezdve egy új politikai környezetben nyílt lehetőség rá, hogy az adózók az egyházak számára külön felajánlják az SZJA-juk 1%-át. Ha csak a fentebb közölt 17.622 főt (magukat baptistának vallók) összevetjük az 56.294-el, akkor közel 320%-os növekedést realizálunk!
Egy másik fontos esemény, mely konkrét számokkal is bír, ezért szintén komoly társadalmi tényezővé teszi a hazai baptistákat; november közepén egy „teltházas” evangelizációt (kb. 10.000 résztvevős) is szervezett a baptista közösség Papp László Budapest Sportarénában. Az örömhír hirdetése utáni megtérésre előrehívás során annyit tudunk, hogy minden kiosztásra tervezett ajándékkönyv elfogyott, ami több, mint 700 darab volt. Egyes helyi szemtanúk ennél lényegesen több emberről is beszámolnak, ami alapján valószínűleg nem túlzás akár ezer főre is tenni azon új érdeklődők számát, akik kinyilvánították Istenhez és így akár a közösséghez való csatlakozási szándékukat. Azt gondoljuk, hogy ezek a tények, statisztikák is magukért beszélnek – amiért Istennek vagyunk hálásak és reménységgel nézünk előre, a jövőbe.
Tóth Krisztián (szociológiát végzett teológus)
