Mozduljunk ki! – Bakony, Úrkút, Nagyvázsony

Elolvasási idő: 5 perc
Elolvasási idő: 5 perc
A következő túrajavaslatom ismét a Bakony ősrengetege, szinte megunhatatlan, mindig tartogat meglepetést azok számára is, akik gyakran felkeresik.

Első úti célunk a Csurgó-kút és környéke, majd az őskarsztjáról nevezetes Úrkút mély szakadékos gödre, de hogy ne maradjunk kultúrhely nélkül, még felkeressük Nagyvázsonyt és környékét is.

A Csurgó-kút a Bakony egyik legszebb forrásvidéke, Magyarpolány és Farkasgyepű között található, de Kislőd felől is megközelíthető. Nézzük most a 83-as úton Farkasgyepű felől, ahol a falut elhagyva lehet egy darabig autózni a földes, murvás úton, aztán jöhet a gyalogtúra! A zöld sáv jelzést követve árnyékos erdei úton  pár kilométer a vízesés, amit szépen kitáblázott, karbantartott úton érünk el.

Egyenes, szinte sík területen haladunk, majd ahogy elérjük a forrásvidéket, kezd izgalmasabbá válni a környék.

A Csurgó-forrás a mésztufa hegyoldalból ered kb. 4-5 méteres magasságban, ahova lépcső vezet fel.

Innen a víz csordogálva kis vízesésként folyik bele a Köves-patakba. A patak partján pedig kiépített pihenőhely – mindez együtt lenyűgöző látvány, itt muszáj egy kicsit elidőzni.

Ha beteltünk a látvánnyal, elindulhatunk a Köves-patak mentén túrázni, vagy visszatérünk a kiindulási pontunkhoz Farkasgyepű felé.

Ezután felkerestük Úrkúton a Csárda-hegyi Őskarszt Természetvédelmi Területet.

A Csárda-hegyen a falu szélső házainál egy kapu zárja el a régi mangánércbánya gödrét, ahova ingyenes a belépés.

A tanösvényt hat tábla jelzi, akár egy óra alatt is bejárhatjuk a kb.15 m mély szakadékos üreget és környékét. Falépcső vezet le a mély, kettős bányagödörbe, ahol az őskarszt meghökkentő alakzatai jól kivehetők a kézi fejtésű bányászat ellenére is.

Úrkút területén 99 évig volt mangánércbányászat, 2016-ban szűnt meg végleg, de ez a Csárda-hegyen lévő terület már 1951 óta védett.

Nemcsak a bánya mélyére érdemes leereszkedni, a fenti terület is körbesétálható, sok helyen a dús növényzet szinte eltakarja a mélység peremét.

A tanösvény táblái részletesen informálnak bennünket az itteni földtörténeti, bányászati tudnivalókról, tehát érdemes figyelni a sziklaalakzatokra, színekre, őslénymaradványokra.

Innen új helyszín felé vesszük az irányt: történelmi területre lépünk.

Ki ne hallott volna akár egyszer is – pl. az általános iskolai évek alatt – a legendás hadvezérről, a „törökverő” Kinizsi Pálról, aki sosem vesztett csatát? Látogassuk meg történelmünk egyik fontos helyszínét, Nagyvázsonyt, ahol mindjárt elsőként kezdjük a legmeghatározóbb épülettel, a Kinizsi-várral.

A vár építtetője a Vezsenyi család volt a XV. sz. közepén, de miután a család férfiágon kihalt, Mátyás király Kinizsi Pálnak adományozta. Az ő keze alatt felvirágzott a település, új építkezésekbe kezdett, a várat felújíttatta, majd apósával, Magyar Balázzsal kolostort, templomot is építtetett 1483 körül.

Elhagyva a vár környékét felkerestük a falu szélén, a temető melletti pálos rendi Szent Mihály-kolostor romjait.

A török hódoltság alatt, miután Veszprém is elesett, a kolostort és templomot 1552-ben, Kinizsi halála után 58 évvel felrobbantották a magyarok. Elővigyázatosságból tették, attól való félelmükben, hogy a törökök erődítménnyé alakíthatják. Így megsemmisült a Kinizsi család sírhelye is, csak a feltételezett helyet jelöli a betonlap a romos kolostor épületén belül.

Ezt a területet is érinti az Országos Kéktúra útvonala, érdemes a kitaposott ösvényt követve az erdőben továbbmenni kb. 50 métert, ahol még látható egy kút maradványa és egyéb szétszórt faragott kőelemek.

Innen visszasétálva a faluba megnézhetjük a többi látnivalót is, mint például a Néprajzi Múzeumot, a Zichykastélyt, a Postamúzeumot vagy a Kovácsmúzeumot.

Mindez megtehető a falu elektromos kisbuszával, ami automata idegenvezető programmal ellátott. Ha valaki fogattal, lovas kocsival szeretné bejárni a környéket, arra is van lehetőség.

 

 

 

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on whatsapp
WhatsApp