Tokaj nevét hallva rögtön híres borféleségek jutnak eszünkbe, de nézzük meg most más szemszögből is! A városban sétálni élvezetes elfoglaltság, a túrakedvelők pedig a Kopasz-hegyen át jelzett útvonalon hódolhatnak a szenvedélyüknek. A vizek kedvelői sem fognak unatkozni, hiszen itt éri el a Bodrog a Tiszát.
Tokaj 2002 óta a világörökségi listán szerepel „Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj” néven. Ez a terület 87 km hosszú, de csak 3-4 km széles, 27 település tartozik ide. Már a honfoglalás előtti időkben is volt errefelé szőlőművelés, de írásos mű csak a tatárjárás utáni időből van, mégpedig hogy IV. Béla olasz szőlőmunkásokat hívott be, akik Sárospatak, Olaszi, Tállya és Liszka településeken kezdték meg a szőlőtermesztést. A terület adottságai teszik különlegessé az itteni borokat: a szőlőfajták, a vulkanikus kőzet, a löszös talaj, a páratartalom, a napsütés, a mikroklíma, a pincékben kialakult nemespenész mind befolyásolja a királyi borok minőségét, zamatát. Tokaj földrajzi elhelyezkedése is különleges, hegyek, völgyek, síkság, folyó mente mind megtalálható itt.
Ha vonattal érkezünk, a vasútállomás túloldalán lehet látni a löszfalon a Tokaji Országzászló Emlékművet, melyet 1934-ben hoztak létre polgári közadakozásból.
Az emlékmű a Trianoni Békediktátumra emlékeztet és a nemzeti összetartozást szimbolizálja. Tovább haladva ezen az úton sorakoznak a Szerelmi pincesor épületei, amit a honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére hoztak létre. Sétánk során be lehet kukkantani néhány pincébe, ahol a híres, erre a területre jellemző fekete nemespenész borítja a falakat.
A város felé haladva szembetűnő jelenség Tokajban a sok gólyafészek, esetleg szálldogáló gólya. Nagyon szeretni való látvány, tipikusan jellemző Tokajra a nyári időszakokban.
Induljunk el az óváros felé a vasút melletti sétányon, majd a vasúti híd alatt átkelve kisétálhatunk a Tisza-partra, vagy egyenesen menjünk tovább az Erzsébet királyné Tisza-híd felé. A Tisza-híd előtt nagy dilemma előtt állunk, hogy a hídról vagy a felette magasodó Finánc-dombról készítsük-e fotóinkat a Bodrog és a Tisza nagy találkozásáról. Javaslom mindkét helyszínt, megéri a lépcsőzés a fantasztikus kilátásért!
A Finánc-domb tövében áll egy szobor, a tokaji várkapitányt, a protestáns hitű Némethi Ferencet ábrázolja, aki az 1565. évi csatában halt hősi halált. A szobor melletti márványfalon kőbe vésett felirat tanúsítja, milyen lelkület vezette őt életében.
„Az Úr Istent magasztalom, jóvoltáról emlékezem, mindig hozzá folyamodom, mert meghallgat, azt jól tudom.”
Legyen ez a mi mottónk is!
Ha kigyönyörködtük magunkat a Finánc-dombi magaslatról, nézzük meg közelebbről a város magját, a régi patinás épületeket, pincészeteket, múzeumokat, szobrokat, a zsinagógát, a színházat, a parkokat, folyóparti sétányokat és még ami útba esik!
Az idén Tokaj belvárosa éppen felújítás alatt áll, sok épület megközelíthetetlen, de előbb-utóbb el fog készülni, megszépülve fogadja majd a látogatókat. Az egész várost bemutatni lehetetlenség ebben az írásban, érdemes több napra jönni és csak nézni, nézni a folyók találkozását, hajókázni vagy éppen a forró nyári napokon hűsölni a Tisza-parton.
A Tisza-parti Tutajos Beach nevű strandról rálátni a Kopasz-hegy vonulataira, a tv-toronyra, kőfejtők maradványaira és a híres szőlőhegyekre is.
Mindenképpen érdemes egy pincelátogatást is beiktatni a programunkba, hiszen történelmi borvidéken járunk, de akár sétahajókázhatunk is a Bodrogon vagy a Tiszán, a vizek szintjén más perspektívából ismerhetjük meg a környéket.
Tokaji városnézésünk után keressük meg a piros sáv jelzést, ami már a vasútállomástól indul, végigvezet a város főutcáján, majd a Dózsa György úton fel a Kopasz-hegyre, át Tarcalra. A zöld sáv jelzés a Tokaji Fesztiválkatlan mellett vezet az Aranyos-árkon fel, majd egy nagy körrel visszatér a Lencsés-árok mentén a tokaji vasútállomáshoz.
Egy-egy kilátópontnál elképesztő a panoráma, többnyire árnyas erdőben visz az út, ez kissé ellensúlyozza az izzasztó felfelé menetet a nyári hőségben. A Kopasz-hegy 513 méter magas csúcsát az adótoronyhoz vezető piros ▲ jelzésen nem lehet mostanában elérni a fakidőlések és a légtérmegfigyelő terület lezárása miatt, így kövessük tovább a piros sáv jelzést Tarcal felé!
A jelzés elvezet a Tarcal feletti régi kőfejtőhöz és az Áldó Krisztus szoborhoz. Már messziről megpillanthatjuk a monumentális alkotást, ami fenségesen uralja a tájat.
Fentről a tarcali régi andezitbánya gödrében a türkizkék tó látványa lélegzetelállító, le a tóhoz is vezet aszfaltozott út. Ha Tarcal felől érkezünk és nem a Kopasz-hegyi turistaúton, akkor ide a Fekete-hegyre lépcsősoron vagy sétányon tudunk feljutni.
Az áldó Krisztust ábrázoló szobor 2015 óta magasodik Tarcal felett. A 8,5 méter magas szobor ötletgazdája Petró Attila volt, akit egy helyi kápolnában talált áldó Jézus-kép ihletett meg, mivel maga is kő- és márványműves vállalkozó volt, így megépíttette, egy szerencsi szobrász, Szabó Sándor pedig kivitelezte.
Lélegzetelállító a látvány fentről, a Zemplén hegyeit is látni a távolban.
Mivel ez az út az 1400 km-es Mária-zarándokút része, így igen nagy a látogatottsága.
Akinek a feljutás ide nehézséget okoz, van lehetőség kis elektromos autót igénybe venni, ami a parkolóból indul hétvégén, ünnepnapokon.
A piros sáv jelzésünket követve leérünk Tarcal közepére, ahol Volánbuszra szállhatunk, vagy ha a vasutat választjuk, akkor tovább a jelzés mentén a vasútállomásra, ahonnan utazhatunk tovább Szerencs, Nyíregyháza vagy Miskolc felé.
A nyári és őszi hónapokban létezik egy Tokajbusz nevű járat, ami a Tokaj-Hegyalja településeit köti össze, a vasútállomások menetrendjéhez igazodik, „Borongoló” járatnak is nevezik. Kedvelik azok az autóvezetők is, akik éppen nem akarnak autót vezetni.
