• Rólunk
  • Kapcsolat
  • En

Mozduljunk ki! – Séta a Soroksári Botanikus Kertben

Elolvasási idő: 6 perc
Elolvasási idő: 6 perc
Lassan vége a koronavírus-járvány legutóbbi hullámának, de sajnos beárnyékolja örömünket az ukrajnai háború drámai eseménysorozata, a médiából áradnak felénk a megrázó hírek.

Csak találgatni lehet, mi lesz a végkifejlet, és milyen hatása lesz további életünkre.

Egyik nap az íróasztalomon egy noteszlap alján megakadt a szemem ezen az igeversen: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr –: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek.” (Jeremiás 29,11)

Értsük ezt helyesen, és keressük, találjuk meg a leghatékonyabb módját a segítségnyújtásnak! Ne feledjük, szükség van testi-lelki feltöltekezésre is, amikor csak tehetjük, töltsünk minél több időt a természetben!

Ezt a sétát azoknak szeretném ajánlani, akik aránylag kisebb helyen, rövid idő alatt sokféle növényt és tájat akarnak látni, erre a legalkalmasabb hely pontosan egy arborétum.

Ilyenkor, kora tavasszal a botanikus kertek leggyakoribb látogatói a hagymás virágok kedvelői, ahogy hajlongva, kúszva-mászva fényképezgetik a tavasz első hírnökeit. Március elején még minden fakó és szürke, de ezek a kis apró virágok, színfoltok mindig örömet, vidámságot csalnak a szívekbe.

Tőzike (Leucojum vernum)

A Soroksári Botanikus Kert 1962-ben létesült a hajdani Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanintézményeként. Jelenleg is több egyetem gyakorlóhelye, ahol a területen kutatómunka is folyik, de természetvédelmi oltalom alatt áll különleges adottságai miatt.

A dél-pesti-síkságon található, két autópálya, az M0 és M5 kereszteződésénél, földrajzilag pedig a Duna–Tisza-közi homokhátság része.

Területe 60 hektár, az egyik legnagyobb arborétum Pest megyében, kevésbé ismert a többi arborétumhoz képest, de igazi különlegessége abban rejlik, hogy részben sikerült megőrizni az ősi, eredeti lápréti vegetációt és a homokos, löszös területek buckáit, növényvilágát.

A botanikus kert különböző tájegységekre van osztva, például Észak-Amerika, Kelet-Ázsia növényei, vagy a Kárpátok növényei, a magyar Alföld növényei. Megtalálhatók a félsivatagok, a vizes élőhelyek, a karsztbokorerdők vagy mediterrán élőhelyek növényei.

Mindezeket 20 tanösvénytábla jelzi, melyek iránymutatásával bebarangolhatjuk az egész parkot, ha nem kérünk szakvezetést.

Érdekességként jegyzem meg, a sziklakert építése közben bronzkori leleteket találtak: a régészeti ásatások feltártak 4000 éves sírhelyet is.

Igazán szép része a parknak a buckás, dimbes-dombos, fenyőfás terület.

Ez a kis tavacska is jelzi az ősi lápvidék faunáját, ottjártamkor még jéghártya képződött rajta.

Többféle hunyor virágzott éppen: Egyikük ez az illatos hunyor (Helleborus odorus)
Pirosló hunyor (Helleborus purpurascens)
Fekete hunyor (Helleborus niger)

Fekete hunyor (Helleborus niger): a virága fehér ugyan, de nevét a gyöktörzse feketés színéről kapta. Ne felejtsük el, mindegyik hunyorféle erősen mérgező! A bennük található drog a legelésző állatokra is mérgező, súlyos állapotokat idézhet elő.

Szinte mindegyik hunyorfajtát megvásárolhatjuk kertészetekben, díszíthetjük vele saját környezetünket. Most még kevés virágféle bontja szirmait, de pillanatok alatt itt lesz a virágdömping, még többet láthatunk belőlük a tavaszi–nyári hónapokban.

Szagos hunyor (Helleborus foetidus)

Az egyik leggyakoribb virág így március elején most a krókusz (Crocus spp.) és a hóvirág (Galanthus nivalis), az utóbbi szinte az egész park területén megtalálható. Számomra a legszembetűnőbb mégis a sokféle borostyán (Hedera helix) volt, több mint százfajta él belőlük itt az arborétumban.

Sokan nem tudják, hogy a borostyán nem szívja el a fák elől a tápanyagot, hiszen a földben gyökerezik, csak támasztékul használja mindazt, amire fel tud kapaszkodni léggyökereivel. Talán azzal okozhat némi problémát, hogy eltakarja a fényt más növények elől, vagy ha már akkora a súlya, hogy nem bírja el a támaszték, képes kidönteni öreg fákat, kerítéseket, vagy letépni vakolatot.

Krókusz

Ezt a kis bimbózó leánykökörcsint (Pulsatilla grandis) dróthálóval burkolták be a vadnyulak elől, ki gondolná, hogy képesek megrágcsálni. Pedig a friss hajtások mérgezőek, bőrre kerülve akár helyi irritációt, ekcémát is okozhatnak. De nem megérinteni, csakis nézegetni szeretjük őket.

Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

Az egész arborétum területén tilos bármilyen növényt, termést, magokat gyűjteni, hazavinni, ezt táblákkal jelzik is. Nagy hangsúlyt fektetnek azonban az oktatásra, programszervezésre, érdemes ezekre figyelni a Soroksári Botanikus Kert honlapján, például szentjánosbogár-esték vagy gombakiállítás, vagy a Perseidák csillaghullását lesni, de akár nyáron a kaktuszok virágzása is egy különleges látvány.

Téltemető (Eranthis hyemalis)

23. kerület, Péteri major

A Soroksári Botanikus Kert tömegközlekedéssel a 166-os busszal érhető el Pestszenterzsébet központjából, vagy a 18. kerületi Béke tér felől.

Nyitvatartás:

Hétfő–péntek: 8–16
Szombat: 9–16
Vasárnap: zárva

Belépőjegyek:

Teljes árú: 800 Ft, kedvezményes ár: 500 Ft

 

Facebook
Twitter
LinkedIn
WhatsApp