• Rólunk
  • Kapcsolat
  • En

Egészségrovat – Intro

Elolvasási idő: 4 perc
Elolvasási idő: 4 perc
Ha rákeresünk „jó barátunk, a Google” keresőjében arra a szócikkre, hogy „egészséges életmód”, több, mint 7,5 millió hivatkozást találunk. Ha az „életmódváltást” írjuk a keresőbe, 400 ezer olyan oldalhoz jutunk, ami ezzel a témával foglalkozik.

Sokakban megfogalmazódik a vágy az életmódváltásra, de nem olyan egyszerű a megvalósítása, lehet, talán a túlzott információmennyiség miatt is nehéz kiigazodni a hiteles információk között.

Vannak olyan páciensek, akik az orvoshoz forduláskor szinte automatikusan várják valamilyen gyógyszer felírását, ahelyett, hogy maguk is tennének valamit az egészségükért. Bár tegyük hozzá, hogy az orvosok is gyakran elmulasztják megkérdezni, hogy mennyit mozog naponta a páciens.

Sokszor csak akkor eredményes a kezelés, ha a gyógyszereket kiegészíti a mozgás, diéta, megfelelő alvásmennyiség, amivel egyensúlyba kerülhet és meggyógyulhat a páciens.

Rendszerszinten kell gondolkodnunk, és a változásnak az életforma szinte minden területére ki kell terjednie. A legújabb orvosi ajánlások szerint csak akkor tudjuk például egy magas vérnyomással küzdő páciens vérnyomását jól beállítani, ha figyelembe vesszük a teljes embert és a szokásait: milyen a napirend, amit folytat, hány órát és hogyan alszik? Mikor és hogyan étkezik? Milyen stresszfaktorok érik nap mint nap? Mennyit mozog, illetve hány órát tölt inaktívan, széken ülve, esetleg rossz testtartással a számítógép előtt a munkahelyen vagy az autóban?

Az egyik legjobb hatású „gyógyszer” a mozgásgyógyszer.

Az orvosi körökben született is javaslat arra, hogy szükség lenne egy úgynevezett „zöld receptre”, amire az orvos szabályosan felírhatná az egyén számára, hogy az adott betegsége esetén milyen mozgásformát és milyen gyakran kell végeznie ahhoz, hogy ténylegesen jobban legyen. Márpedig aki beteg, az is mozoghat, kivéve egyes speciális állapotokat. Sőt, számos betegség esetén a mozgás az, ami megelőzi a betegség kialakulását vagy rosszabbodását, illetve a teljes gyógyulás záloga is egyben.

A rendszeres fizikai aktivitásnak számos előnyös hatása van. A WHO, az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint hetente legalább 150 perc időtartamban közepesen aktív mozgással és kombinálva heti kétszeri izomerősítő tornával már jelentős egészségnyereséget lehet elérni. Vagy ha megfordítjuk, a fizikai inaktivitás, vagyis az a tény, hogy nem mozgunk eleget, betegségek kialakulásának önálló kockázati tényezője.

Az USA-ban egy új szlogen is megjelent: „Az ülés az új dohányzás!”

Ami azt jelenti, hogy az ülő életmód és a kevés mozgás a betegségek kockázatát legalább ötszörösére növeli, hasonlóan a dohányzáshoz.

 

De a legfontosabb kérdés, hogy sikerül-e megvalósítani a napi 30 perces mozgást. Pár gyakorlati ötlet:

  1. Tűzzünk ki kezdeti, könnyebben megvalósítható célokat. A mindennap megteszem „újévi” elhatározás helyett jelöljünk ki a héten egy napot, amikor elmegyünk sétálni, mozogni barátokkal, családtagokkal.
  2. Ha sikerült egy nap elérni az új célt, legyen az akár egy nap egészséges ételek fogyasztásával vagy a kijelölt mozgásmennyiség megvalósításával, örüljünk az elért eredménynek. Ilyenkor önbizalmat kapunk arra, hogy akár egy héten két napon is meg tudjuk tenni ezt.
  3. A stresszcsökkentés és a lelki egészség is elengedhetetlen része a változásnak. Haladjunk lépésről lépésre, és ha néha nem sikerül, ne adjuk fel teljesen. Szánjunk időt arra, hogy Isten jelenlétében töltünk el időt imádsággal, és kérjük az ő segítségét és erejét a céljainkhoz. Adjunk magunknak egy újabb esélyt, míg egy nap azt vesszük észre, hogy már ez az életmód esik jól…

Források:

Állami Egészségügyi Központ, https://zoldrecept.hu/a-zoldrecept/

Purebl György: „Bennünk ketyegő órák. A napi bioritmus fontossága, az egészséges, pihentető alvás fenntartása”. Mindennapi Pszichológia 2011/4.

WHO fizikai aktivitás ajánlás 2018. https://health.gov/paguidelines/second-edition/pdf/Physical_Activity_Guidelines_2nd_edition.pdf

Biswas A. et al.:  Sedentary Time and Its Association With Risk for Disease Incidence, Mortality, and Hospitalization in Adults: A Systematic Review and Meta-analysis. Ann Intern Med. 2015 Jan 20;162(2):123-32.

 

Facebook
Twitter
LinkedIn
WhatsApp