Cikkemben röviden arra térek ki, hogy milyen jellemzőkkel bírt a házaspár kapcsolata, a házasságuk milyen hatást gyakorolt önmagukra, gyermekeikre és aztán a következő nemzedékekre, végezetül mi mit tanulhatunk Izsák és Rebeka kapcsolatából.
Izsák és Rebeka házassága szülők által megszervezett volt. Az ókorban bevett gyakorlat szerint rokonságon belül történt Rebeka kiválasztása Ábrahám, Izsák apja által. Rebeka és Izsák másod-unokatestvéri rokonságban álltak egymással. Annak ellenére, hogy nem ők választották egymást, az ige szerint első találkozáskor, már a szülői választás után, az esküvőt követően megtetszettek egymásnak és megszerették egymást. „Izsák megszerette őt, és megvigasztalódott anyja halála után.” (1Mózes 24,67b) Tehát a házasságuk elején is szeretetben, szerelemben éltek egymással.
A történet előrehaladtával már arról olvashatunk, hogy a pár életében a gyermekáldás elmaradt, mert Rebeka meddő volt.
Izsák könyörgött, imádkozott a feleségéért Istenhez. „És Izsák könyörgött az Úrnak feleségéért, mert meddő volt.” (1Mózes 25,21) Az Úr végül engedett a kérésnek, és megnyitotta Rebeka méhét. Ez egy nagyon fontos párhuzam Izsák szülei, Ábrahám és Sára történetéhez: Sárának is Isten adott gyermeket nagyon hosszú idő után.
Az ige szerint Sára és Rebeka is nagyon szép nő volt, de meddő. Ez a nehéz időszak megpróbálta mindkét házaspár kapcsolatát. Eltávolodásokat, féltékenységet, elárulást és mély vágyakozást figyelhetünk meg, de Isten ígérete mindvégig megállt a házaspárok életében. Ugyanez a nehézség megjelenik majd később a harmadik generációban is, Jákob és Ráhel kapcsolatában.
Mielőtt Rebekának és Izsáknak gyermeke született volna, történik a házaspár életében és kapcsolatában egy törés.
Amikor éhínség támadt az országban, Izsák és Rebeka elmentek a filiszteusok királyához Gerárba, mert Isten erre kérte Izsákot. Amikor a helyiek Rebeka iránt érdeklődtek, Izsák azt hazudta, hogy az asszony a húga, és nem a felesége. A saját életét féltette, mert Rebeka szép asszony volt, Izsák pedig attól rettegett, hogy emiatt megölik őt. Ez a történet szintén megtörténik Ábrahám és Sára kapcsolatában. Izsák a már meglévő családi mintát követte, de ezzel a saját házasságában is mély törést okozott. Elárulta a feleségét, és kitette az ismeretlen veszélyeinek. Sőt ezzel a döntéssel csak még nagyobb bonyodalmat okozott a környező, idegen népek életében és a saját családjában is.
Ahogy továbbolvassuk a történetet, Rebeka végül megfogant és ikreket szült, két fiút, Jákobot és Ézsaut. Isten szólt Rebekához, amikor várandós volt: „Két nép van méhedben, két nemzet válik ki belsődből…” (1Mózes 25,23) Végül a nagyobbik testvér fog szolgálni a kisebbnek. Később a két gyermek tusakodása a házaspár kapcsolatát még inkább megrontotta. Izsákot és Rebekát megosztották a gyermekek, mert Izsák a nagyobbik gyermeket, míg Rebeka a kisebbiket szerette jobban. Talán személyiségben is közelebb álltak egymáshoz a leírt párosításban.
A történet tanulságai:
- Rebeka és Izsák házassága szerelemmel indult, mint ahogy egy mai házaspár esetében is a legtöbbször így van.
- A gyermekáldás késlekedése okozhatott nehéz házassági időszakot, de a férj kitartóan imádkozott a feleségéért. Ez egy pozitív példa a mai férjek előtt, mert Isten képes a lehetetlen helyzetből is lehetségest tenni. A házastársak rendszeres imája egymásért nagyon fontos. Isten használja ezt a kapcsolatban.
- Izsák részéről az a hazugság, hogy Rebeka a húga és nem a felesége, nagyon negatívan hathatott a kapcsolatukra, hiszen Izsák akkor saját magát védte a felesége helyett. Ez egy nagyon mély bizalmatlanságot szülhetett a házaspár között. Rebekában megtörhetett a bizalom és a biztonság érzése. Egy házaspár kapcsolatában a férfinek a védelmező szerepet kell betöltenie. Nem teheti ki a feleséget direkt veszélynek, és nem kínálhatja fel arra, hogy mások esetleg szabadon kihasználják.
- Rebeka végül két gyermeket szül, de később az egyiket jobban kezdi szeretni, férje pedig a másikat. Ez egyik szülőtől sem helyes viselkedés, mert a gyermek nem kerülhet a férj vagy feleség szemében előrébb a házastársnál. Emellett a testvérek esetében negatívan hathat, ha a szülő a kedvencének tartja az egyik gyermeket a másikkal szemben. Ez nagyon rossz testvéri kapcsolatot is eredményezhet.
- Feltételezhető, hogy a házaspár idővel eltávolodhatott egymástól, így a gyermekeikben találtak támaszra. Például Izsák az egyik alapszükségletét, az étel iránti természetes vágyát a nagyobbik fia elkészítése szerint szerette. Furcsa ez, hiszen a feleség szokta ellátni a családot étellel. Vajon idővel Rebeka nem gondoskodhatott a férjéről? Izsák helyett úgy tűnik, mintha a kisebbik fia felé fordult volna azzal a gondoskodó szeretettel, ami jó, ha mindig megmarad férj és feleség között.
Tóth-Szabó Veronika
Fotó: unsplash.com