Hivatása: küzd az emberkereskedelem ellen

Elolvasási idő: 12 perc
Elolvasási idő: 12 perc
Szavak, amelyeket nem szívesen ejtünk ki, sorsok, amelyeket nem akarunk meglátni, történetek, amelyekről azt hisszük, velünk, szeretteinkkel nem történhetnek meg.

Ma Magyarországon akár 100.000 főt is elérheti azoknak a száma, akik az emberkereskedelem áldozatai. És akkor most egy kicsit erőltessük meg magunkat, ne számokat, hanem arcokat lássunk: fehéret, barnát, fiatalt, öreget, nőt, férfit. Ugye, más, mennyire más így?

Toszeczky Renátának valószínűleg sohasem kellett megerőltetnie magát, hogy így lásson, ment az magától is. Vannak ilyen emberek. Miután végzett az ELTE szociális munkás szakán, rögtön a mély vízbe dobta magát, dolgozott menekülttáborban, roma felzárkóztató programban. 2013-ban kezdődött kapcsolata a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programjával, amikor felhívta De Coll Ágnes, a program vezetője:

„Munkatársat keresett, elmondta, hogy a női áldozatok számára, akiket prostitúcióra kényszerítettek, egy úgynevezett védett ház jön létre. Megkért, ajánljak valakit erre a feladatra. Magamat ajánlottam, úgy éreztem, fentről érkezett ez a megkeresés, mert mindig is a leghátrányosabb helyzetű emberekkel akartam dolgozni. Azt láttam, hogy a nők kizsákmányolása, bántalmazása egy olyan komplex reintegrációs folyamatot igényel, amelyet teljes odafordulással, orvosi, pszichológiai támogatással és a szociális munka segítségével lehet megvalósítani. Ahhoz, hogy egy bántalmazott nőt a saját életében újra kompetenssé tegyünk, a felépülését nagyon sokaknak kell segíteniük. Nehéz folyamat, hogy valaki egy bántalmazott, kizsákmányolt létből újra fel tudjon állni.”

Így került hát Renáta erre a területre. Akkor még csak egy védett ház volt a  programban, kifejezetten csak nőknek, illetve gyerekeiknek. Azoknak, akiket prostitúcióra kényszerítettek, vagy munkacélú kizsákmányolás áldozatai lettek. Azóta létrejött egy, a Baptista Szeretetszolgálatnak adományozott házban egy hasonló intézmény azon férfiak számára is, akik munkacélú kizsákmányolás áldozatai lettek, ők zömében házi rabszolgák voltak, onnan menekítették ki őket.

Cinkos, aki néma…

A kizsákmányolt, bántalmazott nők kapcsán ismerkedett meg Renáta azzal, hogy mit is takar az emberkereskedelem: „Azt természetesen tudtam, hogy nem úgy történik a prostituálttá válás, hogy egy nő egyszer csak úgy dönt, ezzel akarok foglalkozni, hanem majd mindegyikük valamifajta kényszerítő körülmény hatására lesz az.

Mélyszegénység, abuzált, bántalmazott gyermekkor, vagy futtató kényszeríti erre.

Akkor még nem hallottunk közel sem ennyit a házi rabszolgáztatásról, az úgynevezett csicskáztatásról, ez azonban nem azt jelenti, hogy ne létezett volna. Azóta egyre többet hallunk a munkacélú kizsákmányolásról, mert egyre nagyobb számban jelenik meg ez a fajta elkövetési mód. Mindez azonban továbbra is csak a jéghegy csúcsa, hiszen az emberkereskedelem látens jelenség, a házi rabszolgatartásról sem beszélünk szívesen.

Nagyon sok ember pontosan tudja, hogy a szomszédjában, két tanyával vagy házzal arrébb embereket tartanak kvázi rabszolgaként otthon, de hallgatnak. Kezdetben a csicskáztatás jellemzően a tanyavilágban történt, hiszen úgy lehetett embereket dolgoztatni, hogy annak körülményeit nehezebb volt a külső szemlélőnek észlelnie. De ez már a múlté, megjelent a jelenség a városokban is, akár a mellettünk lévő házban is lehet olyan ember, akit rabszolgaként tartanak.

Nem olyan régen készült egy film, a főszereplője egy budapesti környezetben élő asszony, akit házi rabszolgaként tartanak otthon, és látszik a filmen, hogy nem ő az egyetlen az ingatlanban, aki ebben a státuszban van. (Egy nő fogságban a film címe.) Szarvasról, ahol nagyon sok embert zsákmányolnak ki az emberkereskedelem ezen formájával, sokan hallhattak, mégis továbbra is léteznek tartók és rabszolgák. Nagyon nehéz a jelenség ellen tenni, egyrészt mert kevés a jelzés, másrészt mert

az áldozat sok esetben nem érzi magát áldozatnak, lojális az elkövetőkkel, és nem akar feljelentést tenni.

Akik elkövetik és akin elkövetik

Meghatározó-e az elkövetők köre? – kérdezem. Renáta úgy vélekedik, hogy sokkal inkább az a meghatározó, hogy kik az áldozatok, mintsem az, hogy kik az elkövetők.

„Ez azért nehezen meghatározható, mert rendkívül kevés ember tesz feljelentést, így kevés elkövető kerül a hatóság látóterébe. Sokkal inkább az áldozatokról tudunk általános jellemzőket mondani. A legmeghatározóbb az, hogy amíg van mélyszegénység, addig lesz kilátástalan élethelyzet és emberkereskedelem is, hiszen az emberkereskedők a kiszolgáltatottakat tudják áldozattá tenni. Ez nem azt jelenti, hogy például hétköznapi életet élő, anyagi biztonságban lévő családok gyermekei nem válhatnak áldozattá, hiszen külföldön munkavállalás során – mint ezt tapasztaltuk – megtörténhet.

Az áldozatok köre a kiszolgáltatásról szól, de mindig van egy másik kör, aki látja ezt és tudja, hogy ebben a bűncselekmény formában rengeteg pénz van.

Sajnos a gyermekek is érintettek mindebben, a magyarok különösen.

A Hintalovon Alapítvány által készített jelentés, amely ezzel foglalkozik, különösen lesújtó képet fest. A gyermekvédelemben, gyermekotthonokban felnövő gyermekek különösen veszélyeztetettek, nem azért, mert itt élnek, hanem azon okok miatt, ami miatt ide kerültek. Ezek a bántalmazás, a súlyos elhanyagolás, a családi kapcsolatok hiánya, és még sokáig sorolhatnám.

Öt éve járunk gyermekotthonokba, és igyekszünk felhívni a gyermekek, fiatalok figyelmét, tájékoztatni őket. Egy kollégánk, aki a gyermekvédelemben nőtt fel, majd emberkereskedelem áldozatává vált, most már saját ingatlanában él, végigcsinálta a folyamatot, amely ehhez szükséges. Azt látom, amit ő elmond és képvisel, az leginkább hiteles számukra. Megmutatja számukra azt, hogyan lehet mindezt megelőzni, ha pedig megtörtént, hogyan lehet kiszabadulni ebből.”

A házi rabszolgatartáshoz kapcsolódóan szintén sok a tévképzet, például az, hogy csak a hajléktalan emberek azok, akikkel ez megtörténhet. Renáta korrigálja ezt az elképzelést: „Nem, nem csak az jellemző, hogy hajléktalan emberek az áldozatok.

Lényegesen nagyobb számban válnak áldozattá egyedül élő emberek, akiknek nincsenek rokonaik, vagy azok távol vannak.

Több olyan lakónk van a védett házainkban, akikhez egyszerűen beköltöztek, úgymond becsorogtak hozzájuk, maguk sem tudják elmondani, hogyan történt. Aztán egy idő múlva arra kérték őket, hogy adják el vagy adják nekik az ingatlanukat. Előfordult az is, hogy az ügyvéd előtt a vételár átadása megtörtént, majd onnan kijőve azonnal vissza is vették azt az idős embertől. Nyugdíját, járulékait a betolakodók vették át, dolgoztatták, éheztették. Az ingatlan visszaszerzése, a kártérítés jogi úton elvileg lehetséges, de rendkívül hosszadalmas folyamat. Ez különösen azért jelent problémát, mert nagyon nehezen tudjuk elhelyezni ezeket az embereket azt követően, hogy nálunk letelik az ellátási idejük. A szociális otthonokban, idősotthonokban – ez mindenki előtt ismert – rendkívül hosszú a várólista.

A lakóink életkora eltér attól függően, hogy házi rabszolgaságból vagy prostitúcióból érkeznek hozzánk. Amíg az előbbiek zömében idősebb emberek, utóbbiak jellemzően harminc év alattiak. A fiatalabbak számára, ha bizonyos évet éltek állami gondoskodásban, akkor jár az otthonteremtési támogatás, ezt mi, lehetőségeinkhez mérten, kiegészítjük, hogy ingatlanhoz jussanak. Azokat, akik külföldön váltak áldozatokká, van, hogy az adott ország egy meghatározott összeggel támogatja, mint ahogy például Svájc teszi.”

Toszeczky Renáta

Csapatmunka

A szeretetszolgálatnak ez a nagyon régóta meglévő missziója utcai szociális munka keretein belül kezdődött, azóta egy nemzetközi programmá nőtte ki magát, ezzel együtt nemzetközi kapcsolatokkal bővült, illetve hazai szervezetek között is kiemelt szerepet tölt be.

„Gyakorlatilag minden szervezet tudja, hogy ha emberkereskedelem áldozatával találkoznak, akkor a szeretetszolgálathoz kell fordulni.

Az áldozat kimenekítése során ott van a szolgálatunk munkatársa is, ami azért fontos, mert azonnal mentális segítséget tudunk nyújtani az áldozatnak. Volt arra is példa, hogy a szeretetszolgálat szervezte meg azt, hogy az áldozatot nem menekítési formában, de ki tudjuk hozni az adott helyszínről. Az is előfordul, hogy állomásoknál vesszük fel az áldozatot, mert oda hozza el a partnerszervezet, vagy ő maga oda tud eljutni. Az, hogy az áldozat keres meg bennünket, rendkívül ritka, az emberkereskedelem áldozatai leggyakrabban valamilyen jelzés után kerülnek hozzánk.

A gyermekvédelmi jelzőrendszer, ami hazánkban működik, és tagjai között vannak – többek közt – az oktatási intézmények, védőnők, gyermekjóléti szolgálatok, nagyon fontos partnerünk. Sok esetben a gyerekek kapcsán tudják meg a szakemberek, hogy valamely hozzátartozójuk emberkereskedelem áldozata lett, de – és ezt nem győzöm hangsúlyozni – maguk a gyerekek is áldozattá válhatnak-válnak. Gyakran fut be jelzés az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatról (OKIT), 0–24 órában működnek, ingyenesen hívhatóak. Az ott dolgozó szakemberek felmérik, hogy valóban emberkereskedelem áldozatáról van-e szó, abban is segítenek, hogyan jusson el az áldozat egy védett házba.

Azokat, akik külföldön váltak áldozattá, az adott országban dolgozó partnereink irányítják hozzánk, illetve a nemzetközi migrációs szervezet, amelynek szinte valamennyi országban van irodája.

Idehaza a partnereink száma ez évben az áldozatsegítő központokkal bővült, 2025-ig minden megyeszékhelyen elérhetőek lesznek.”

Krízislakás, védett ház, félutasház

„Mielőtt beköltöztetnénk az áldozatot, feltétlen beszélni kell vele, hogy lássuk, valóban emberkereskedelem áldozata, illetve önkéntesen akar-e itt élni. Az együttműködés alapvető, hiszen a vállalásunk az, hogy az érintett ember kapjon segítséget, de az is, hogy akik ott élnek, azok továbbra is védettek maradjanak. A védett házaink kamerával vannak ellátva, amelyek össze vannak kötve a rendőrséggel, csak azok a szakemberek jöhetnek ide, akikkel kapcsolatban vagyunk.”

Kezdetben a szeretetszolgálat adományokból, saját forrásból tartotta fent a védett házát, két éve támogatja a munkájukat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), így mára három védett házuk, két kiléptető lakásuk és egy krízislakásuk van. Ebben a rendszerben ugyanis szintek vannak. Bizonyos esetekben a krízislakásból kerülnek a kliensek a védett házba, de legtöbbször egyenesen a védett házba kerülnek a kockázatelemzést követően, itt egy–másfél évig lehetnek. Renáta tapasztalatai szerint az egy év a minimum, ami szükséges ahhoz, hogy az érintett ne váljon újra áldozattá. Ezt követi az úgynevezett félutasház,, gyakorolják az önálló életet. A cél az, hogy minél hamarabb kerüljenek olyan állapotba, hogy legyen kompetenciájuk a saját életükkel, tudjanak dolgozni, megtakarítani, hogy önálló életet tudjanak kialakítani.

Mi segíthet?

„Az a lényeg, azt gondolom, hogy minél több bűncselekményt tárjanak fel, erről legyen hír a sajtóban, váljanak láthatóvá ezek az esetek. Legyen meg az üzenet, hogy nem éri meg ezt a bűncselekményt elkövetni! Az egyik legkomolyabb gond az volt eddig, hogy nem volt látható ez a bűncselekményi forma, ez mostanra legalább valamelyest oldódott. Most már előfordul egyre gyakrabban, hogy az átlagember amikor koldust, prostituáltat vagy ház körül, tanyán dolgozó lerongyolódott, nyomorúságos körülmények között lévő embert lát, akkor azonosítani tudja ezt az emberkereskedelemmel. Tudnia kell mindenkinek, hogy a XXI. században,

hazánkban is előfordul, hogy adnak, vesznek embereket, prostitúcióra, koldulásra, munkára kényszerítik őket, nem kapnak fizetséget, melléképületben, istállóban, fűtetlen helyeken, embertelen körülmények között vegetálnak.

Nekünk el kellett azt fogadnunk, hogy az emberek zöme nem szeret belekeveredni az ilyen dolgokba, nem akar bíróságra, rendőrségre járni. Mindazonáltal ők is megtehetik azt, hogy ha emberkereskedelemre, rabszolgaságra utaló jeleket látnak, azt jelezik, hívják a Baptista Szeretetszolgálat központi számát, és mi cselekedni fogunk. És ne felejtsük: bár lehet, hogy ebben a pillanatban hihetetlennek hangzik, de mi és szeretteink is válhatunk áldozattá.”

Segítséget kaphatnak:

Baptista Szeretetszolgálat

+36-1/381-0084

E-mail: info@baptistasegely.hu

 

Az OKIT telefonszáma, ezt az emberkereskedelem áldozatai és a bántalmazott emberek tudják hívni: 06-80/20-55-20.

 

 

Szöőr Bea

 

Facebook
Twitter
LinkedIn
WhatsApp