Ezzel a rendelkezéssel az erdélyi anabaptisták adó- és vámkedvezményben részesültek, és a korábban Tordán vallásuk szabad gyakorlását biztosító, törvényesen védelmezett felekezetek sorába emeltettek.
Ennek kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy mi lehetett az erdélyi magyar protestáns felekezetek különböző – lutheri, kálvini, szervéti – irányzatai között az anabaptista tanok gyors terjedésének a hátterében.
Tudnunk kell azt a történelmi tényt, hogy 1570-ben került kiadásra magyar nyelven Heltai Gáspár protestáns lelkipásztor kolozsvári nyomdájában a Könyvecske az igaz keresztyéni keresztségről című, 140 oldalas, flamand (holland) anabaptista hittudósok által összeállított hitvédelmi teológiai mű.
Ezt a nyomtatásban ismeretlen példányszámban megjelentetett bibliai tanítást Erdély-szerte terjesztették a reformáció akkori hívei.
A hitvalló keresztséget hirdető reformmozgalom folyamatos növekedése vezethetett 40 évvel később, Bethlen Gábor fejedelemsége idején az anabaptisták törvényes elismeréséhez is.
Kultúrtörténeti érdekességként jegyzem meg, hogy a Könyvecske… magyar nyelvű kolozsvári (1570) kiadása húsz évvel előzte meg a Károli Gáspár által Vizsolyban (1590) nyomtatott magyar nyelvű teljes Biblia kiadását. Ha a két mű szövegképét, betűszerkezetét és magyar nyelvezetét összehasonlítjuk, sok érdekes azonosságot figyelhetünk meg a két alkotás között.
Nem feledkezhetünk meg ebben az esztendőben Bethlen Gábornak a magyar és az európai történelemben játszott rendkívüli szerepéről sem. Ebben az esztendőben emlékezünk meg ugyanis arról a 400 évvel ezelőtti magyar kultúrtörténeti eseményről, hogy felismerve a magyar anyanyelvi oktatás fontosságát, a fejedelem 1622-ben alapította meg Gyulafehérváron a később róla elnevezett Bethlen Gábor Kollégiumot, amely csaknem fél évszázaddal később – az akkori tatárdúlást követően – költözött Nagyenyedre.
Bethlen Gábor protestáns fejedelem vezérigéje ez volt: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
A mellékelt képen Bethlen Gábor, Erdély fejedelmének a napokban Gyulafehérváron felállított egész alakos szobra látható. Soli Deo gloria!
Dr. Mészáros Kálmán
egyháztörténész
