Több közmondásunkban is szó van fél egészségről, merthogy egyesek szerint a tisztaság, a lustaság, de a sportolás is fél egészség. Mint ahogy a jó diagnózis is fél gyógyulás.
– Az egészség ízét a betegség adja. – Adjon Isten egészséget, magyarok közt egyezséget. – Adjon Isten három e-t: eszet, erőt, egészséget! – Akkor drága az egészség, mikor meglep a betegség. – Bíbor, bársony, vendégség: jobb egynapi egészség. – Kelletlen ott a kincs, hol jó egészség nincs.
Információs szemétválogatás
Valami elképesztő, mennyi információ ér bennünket nap mint nap, „egészség”-ügyben is. És ezek között kell eligazodnunk úgy, hogy kiválogassuk a szemetet és azt, ami nekünk személy szerint fontos lehet. Ebben kik segíthetnek? A gyerekek, hisz ők sokszor következetesebbek, mint mi, és azok az emberek, akik hitelesek. Ilyen többek között dr. Papp Lajos professzor, aki ötezer szívet tartott munkássága alatt a kezében, vagy dr. Csókay András idegsebész, aki orvoscsoportjával a világ másik felében választott szét sziámi ikreket. Mindketten előadásokat tartanak hitükről, hitvallásukról és arról, hogyan tudjuk megőrizni mi is testi-lelki egészségünket, és ezek mennyire hatnak egymásra. De többek között Alexandru Vlad Ciurea professzor is, aki tíz évig volt a Bagdasar-Arseni Sürgősségi Kórház igazgatója, ahol 50 éven át dolgozott. Csaknem 23.000 agyműtétet végzett és 17 évig kizárólag gyerekeket műtött, akik közül a legfiatalabb mindössze kétnapos volt.
Agyunk szereti a reggeli vizet
Vlad Ciurea szerint az agy megbetegedhet, ha teljesen elszigeteljük magunkat a valóságtól, és különösebb ok nélkül pánikolunk. Ha elzárkózunk a világtól a tablet és a telefon képernyője mögött, az agyunk megbetegszik. Hogy közlekednek az emberek az utcán? A Facebookot böngészik. Pedig arra lettünk teremtve, hogy csoportban éljünk, nem pedig elszigetelve.
Azért betegszünk meg, mert nem beszélgetünk eleget, elszigeteljük magunkat. Az agyunk a mi hibánkból betegszik meg, mert nem tudjuk, hogyan óvhatnánk meg ezt az értékes szervet. Az egészséges agy felé vezető első lépések nagyon egyszerűek és mindenki számára elérhetők.
Ébredjünk fel korán, nyissuk ki az ablakot, végezzünk el néhány egyszerű légzőgyakorlatot, és igyunk két pohár szobahőmérsékletű vizet.
Vegyünk mély lélegzeteket, hogy a tiszta levegő bejuthasson a tüdőnkbe. Ezek a kis gyakorlatok segítenek az agynak „bemelegedni”, beindítani az összes fontos folyamatot. Ezután jöhet a két pohár szobahőmérsékletű víz. Az első pohár rendkívül fontos, mert eltávolítja az összes felgyülemlett salakanyagot az emésztőrendszerből. A második pohár víz azért jó, mert ahogy bejut a keringésünkbe, úgymond „elindítja a gépezetet”.
Amíg alszunk, agyunk dolgozik
Az agyunk nem alszik éjszaka, hanem azon dolgozik, hogy aktívan tartsa a szervezetünket. És tesz még valami nagyon fontosat. Ha úgy alszunk el, hogy egy fontos problémán gondolkodunk, amit sehogy sem tudunk megoldani, akkor reggel akár a kész válasszal is ébredhetünk. Az agy összekapcsolja a gondolkodást, az ítélőkészséget, az emlékezetet, és reggel, amikor az elme nyugodt, ott van előtte a kész válasz. Tehát nem érdemes álmatlanul forgolódni és gyötörni magunkat egy-egy problémán.
A reggelit nyugodtan, mindenféle zavaró tényező nélkül kellene elfogyasztanunk, nem kapkodva vagy állva. Legyen ez több, mint egy pihenés, legyen öröm, mint minden más étkezés is! Gyümölcslevek fogyasztása fontos, citrusokból, karotinból, amelyek energiát adnak, nyomelemeket tartalmaznak és segítik az agyműködést.
Kis mennyiségben a hús az egész szervezet számára hasznos lehet. A legjobb az alacsony kalóriatartalmú hús, például a pulykahús vagy a halak.
Agyserkentő a keserű csokoládé
Az agy szereti a fekete, azaz a keserű csokoládét, nem cukorsziruposat, és a kakaót, valamint a mézet.
Az ebédnek minél kiegyensúlyozottabbnak kell lennie. Nem jó, ha túl sokat eszünk ebédre, mert a vér a gyomrunkba áramlik, az agyunk vérellátása csökken, és elálmosodunk. Folyadékok szempontjából a szobahőmérsékletű víz a legjobb, nem a szénsavas üdítők.
Az agynak két maximális aktivitási időszaka van: 10.00–12.00 és 16.00–18.00 között. Ha úgy érezzük, elfáradtunk, ihatunk egy kis kávét, de minél lassabban.
Edison
A napokban csináltam egy félórás interjút hatéves kisfiammal. Mondhatni szakmai ártalom, bár nem interjúnak indult, de olyan életbölcsességeket fogalmazott meg, hogy ezt meg kellett örökíteni. Ez az, amikor a téma az utcán hever. Élvezettel hallgatom vissza azóta is a gyermeki bölcsességeket, amiből csak tanulhatok, mint ahogy a professzoroktól is. Az információs szemét megfogalmazása is tőle származik. Azt mondja Sándorka, hogy ő mindig gondolkodik. Feltaláló akar lenni, és mi kell a feltaláláshoz? Vágy!
Mindent fel lehet találni, csak akarni kell és vágyódni kell az után, amit akarunk. Eszmefuttatását hallva Edison jutott eszembe, akiről Száva István A Menlo-parki varázsló című könyvében olvastam. A Menlo-park volt Edison laboratóriuma. Itt született ezerkilencvenhárom bejelentett találmányának a többsége. Tizenkilenc, később világcéggé vált céget alapított. Az egyik közülük például a General Electric. Elmondható, hogy Edison a világ legtermelékenyebb feltalálója volt.
A munka mulatság
Edison és néhány legközelebbi munkatársa, a svájci származású Kruesi, a német Bergmann néha ötven-hatvan órát dolgoztak egyfolytában, ha valamilyen technikai probléma nagyon izgatta őket. Nem merő véletlenből akadtak össze ilyen természetű emberek, hanem mert Edison eleve csak olyan embereket vett a közvetlen környezetébe, akik hasonlóképpen gondolkodtak és dolgoztak, mint ő. Edisonnak munkatársa volt például többek között a mi Puskás Tivadarunk. Vagy későbbi nagy ellenfele, Nikola Tesla is. Egy bizonyos, különös láz hajtotta mindannyiukat, ami vagy benne van valakiben, vagy nincs.
Nem véletlenül származik Edisontól a következő mondás:
„Soha egyetlen napot sem dolgoztam életemben. Minden csak mulatság volt.”
De tanulni lehet tőle a gyors döntések terén is. 1871 karácsonyán kötött házasságot Mary Stilwell-lel. Két hónappal korábban ismerte meg. A lány csak tizenhat éves volt!
5% – aki gondolkodik
Edison, bár az iskolát otthagyta és soha nem járt egyetemre – csak tanítani ‒, nagyon nem szerette az emberi butaságot. Két mondása is tanúskodik erről:
„Az emberek öt százaléka gondolkodik. Tíz százalékuk gondolja azt, hogy gondolkodik. A maradék nyolcvanöt százalék inkább meghal, mint hogy gondolkodjon.” A másik: „A hülyeség a hidrogén mellett a legnagyobb mennyiségben előforduló anyag a világegyetemben.”
Az idő vagyon
Rendkívül sokra becsülte a kitartást! Több mint tízezer kísérlet kellett ahhoz, hogy megtalálja, miből készüljön a szénszál az általa feltalált szénszálas izzólámpában. Erre azt mondta: „Nem buktam el, csak találtam tízezer utat, ami nem járható.”
Az idővel kapcsolatos mondása, ha valamikor, akkor ma különösen aktuális: „Az idő az egyetlen vagyon, amely minden ember sajátja.” Sokan sokféleképpen értéktelen dolgokra pazarolják idejük nagy részét. Mások ebben az időben alkotnak! És ők azok, akik előreviszik a világot!
A negativizmus fertőző
Kisfiam hosszan taglalta, hogy mennyire vigyázni kell, kivel barátkozik és találkozik az ember, mert van bennünk egy szeretettartály, és ezt azok tudják feltölteni, akiket szeretünk. A rosszakat mondók és gondolók viszont ezt a tartályunkat le tudják meríteni. Ez bizony így van, hát erre elég hamar rájött. Akkor egy kicsit tudományosabban:
A pszichés hozzáállás fertőző lehet, különösen a hosszú távú kommunikáció esetén. Mindez az agyban található tükörneuronoknak köszönhető, amelyek az empátiáért felelősek, és lehetővé teszik, hogy beleképzeljük magunkat mások helyzetébe. Noha ez a képesség hasznos, megvannak az árnyoldalai is: ugyanis nemcsak a jót, de a rosszat is visszatükrözzük.
Az Indianai Egyetem kutatása megállapította, hogy mások véleménye befolyásol minket, beleértve a viselkedésünket is, még ha ezt nem is ismerjük fel vagy valljuk be magunknak. Emellett azt is tudnunk kell, hogy
a negatív vélemények nagyobb hatással bírnak ránk, mint a pozitívak.
A kísérlet során a résztvevők különféle termékeket értékeltek. Ezután megosztották egymással a véleményeiket (a pozitívat és negatívat egyaránt). A kutatók megállapították, hogy a negatív vélemények befolyásolták a többiek véleményét is: ha a vélemény kezdettől fogva rossz volt, a hasonló rossz vélemények hatására még rosszabbra fordult, ha pedig jó, akkor is rosszra változott.
A szomorúság és a rossz hangulat úgy terjed, akár egy vírus
Nem véletlenül mondják, hogy az a rossz érzés, pánik, ami a koronavírusról szóló híradások következménye, több kárt tesz, mint maga a vírus. A Harvard Egyetem pszichológusai megnézték, milyen az érzelmi állapot és az emberi kapcsolatok közt fennálló viszony. Megállapították, hogy az érzelemátvitel egy vírusfertőzéshez hasonló, és bizony a szomorúság könnyebben terjed, mint a jókedv. Más szavakkal: egy vidám barát 11% -kal növelheti a mi örömünket is, míg a szomorúság egyenesen megduplázódik.
A pszichológusok a negatív érzelmeket az influenzához hasonlították, mert minél több fertőzött barátunk van, annál nagyobb a valószínűsége, hogy mi is megbetegszünk.
Azonnal észrevesszük a rossz hangulatot és az agressziót, az agyunk pedig a maga módján reagál ezekre. Ha ilyen személlyel kommunikálunk, lassan mi is átvesszük tőle a rossz hangulatot.
Ezt a Floridai Egyetem pszichológusai bizonyították be. A résztvevőknek véletlenszerűen kiválasztott partnerekkel kellett kommunikálniuk. Megállapították, hogy azok, akik gorombasággal szembesültek, hasonlóan viselkedtek a következő partnerükkel. Ezenkívül ez a hangulat meglehetősen tartós is lehet, akár egy hétig is eltarthat a hatása.
Mi a megoldás? Legyünk pozitív gondolkodásúak, és vegyük körül magunkat ilyen emberekkel! Én is ezt teszem, inkább több, mint kevesebb sikerrel.
Durkó Sándor László
szakújságíró
