• Rólunk
  • Kapcsolat
  • En

EMLÉKEZZ, HOGY PORBÓL VÉTETTÉL ÉS PORRÁ LESZEL!

Elolvasási idő: 2 perc
Elolvasási idő: 2 perc
A hamvazószerda egyháztörténeti gyökerei
A keresztény ősegyház idején elsősorban a súlyos, közerkölcsöt romboló bűnösök – de a titkos bűnökből szabadulni akaró vétkesek is –, akik rendezni szerették volna elrontott életüket a keresztény közösségben, zsákruhába öltözve, mezítláb érkeztek az Isten házába, ahol a bűnbánó vétkeseket a püspök vezette be a templomba, majd miután bűnbánati zsoltárokat imádkoztak, fejükre hamut hintett, és próbaidőre kiutasította őket a templomból. A kizárás a böjti időszak végéig, egészen nagycsütörtökig tartott, akkor léphettek ismét be a templomba, és miután nyilvánosan feloldozást nyertek, felszabadult szívvel vehettek részt a lelki közösség istentiszteletén.
Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – az erre a célra félretett hamuból (mely az előző évi virágvasárnap barkáinak hamvai) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”, illetve „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!”.
Ezt a napot ritkábban protestáns közösségekben is megünneplik.
Eredetileg II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi barka hamujából rajzol keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak (latinul: impositio cinerum), ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
Wikipédia: A hamvazószerda ma már inkább katolikus ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Facebook
Twitter
LinkedIn
WhatsApp