Fotó: Dabasi András, Kardos Judit
Fotó: Dabasi András, Kardos Judit

A mennyek országa hasonló a Seuso-kincshez?

Elolvasási idő: 9 perc
Elolvasási idő: 9 perc
Jézus a mennyek országához hasonlítja a szántóföldben elrejtett kincset, amit ha egy ember megtalál, kész eladni mindenét, hogy megszerezze a kincset.

„Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, ha megtalál, elás, és örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet.” (Máté 13,44)

Jézus a mennyek országához hasonlítja a szántóföldben elrejtett kincset, amit ha egy ember megtalál, kész eladni mindenét, hogy megszerezze a kincset. A mindössze egy hosszabb mondatban elénk tárt példázat zavarba ejtően különbözik Jézus többi példázatának világától. Jézus tanításaiban általában hétköznapi történések adják a példázatok keretét, olyanok, mint vetés, aratás, halászat, szőlőművelés és tisztálkodás, melyek segítségével Jézus egyszerű, közérthető, mégis tökéletes és mély üzeneteket ad át hallgatóinak.

A szántóföldön elrejtett kincs ezzel szemben egyáltalán nem hétköznapi, a kalózok kincsét idézi, amiről ugyan mindenki el tudja képzelni, hogy micsoda, de soha senki sem találta még meg. Az első olvasásra meglepő szántóföldben elrejtett kincs ugyanakkor mégsem volt teljesen valószerűtlen jelenség az ókorban.

A régészet legkülönlegesebb felfedezései közé tartoznak az úgynevezett kincsleletek, melyekre szinte egytől egyig földművelő parasztok vagy pásztorok bukkantak rá teljesen véletlenül, csakúgy, mint a jézusi példázatban. A kincsleletek sorába tartozik a Kárpát-medencében megtalált nagyszentmiklósi, szilágysomlyói aranykincs és az ezüsttárgyakból álló Seuso-kincs is.

Fotó: Országkép

Mindegyiket egy olyan korszakban rejtették el tulajdonosaik, amikor hirtelen tört a veszedelem a vidékükre, és jobbnak látták gyorsan elmenekülni lakóhelyükről abban a reményben, hogy az elrejtett nagy értékű kincsből majd újrakezdhetik az életet a vész elvonulta után. Ám a legtöbb esetben ezekre a visszatérésekre már nem került sor. Izrael területén is sok háború zajlott, amelyeknek a nagyságát és legfőképpen kimenetelét nem lehetett előre megmondani, hacsak nem a prófétáknak.

Akár az egyiptomi, filiszteus, szír, asszír, káldeus, majd a görög és később a római hódításokra gondolunk, mind elég okot adhattak a gazdagoknak ahhoz, hogy kincsüket elrejtsék. Ékszerek vagy pénzzel teli edények csak a legritkább esetben kerültek véletlenül egy kútba vagy barlangba vagy a ház padlója alá. A nemesfém leletek többsége sírokból vagy elrejtett kincsekből került elő.

Jézus tehát a régészek által jól ismert jelenségről beszélt, amikor a mennyek országát a szántóföldben elrejtett kincshez hasonlította.

A példázatban ezért akár behelyettesíthetjük a közelmúltban ismét az érdeklődés középpontjába került Seuso-kincset is, melynek minden ismert darabja már Magyarország tulajdonában van. A Seuso-kincs mint egy bennünket, magyarokat illető kincslelet több szempontból is segít megértenünk azt, hogy miről beszélt Jézus.

Mindenekelőtt a kincs értékével kell tisztában lennünk! Mekkora értéke lehet egy szántóföldön talált kincsnek? Lássuk konkrétan, hogy mekkora értéke van a Seuso-kincsnek, mely ugyancsak meglepetésszerűen, teljesen véletlenül került elő egy elhagyatott földterületen (pontosan nem lehet tudni, hol). A kincs értékével kapcsolatban azt tudjuk biztosan, hogy a magyar állam 13,3 milliárd forintért vásárolta meg a 14 ezüsttárgyból és egy rézüstből álló kincset az elmúlt években. Ám tekintettel arra, hogy gyakorlatilag a kincs a magyar államon kívül másnak eladhatatlan volt, ennél a piaci értéke sokkal több is lehetett volna. Ismerjük a Seuso-tálért 1980-ban kifizetett összeget, ami 225 ezer angol font volt, ami mai árfolyamon számolva 80 millió forint. Ez az egyetlen darabból származó jövedelem a 14 ezüsttárgyból legtöbbünknek elég lenne a gondtalan élethez.

Vadász-tál, Fotó: Derzsi Elekes Andor

Gondoljuk csak el, mi lenne akkor, ha mind a 14 tárgy az ölünkbe pottyanna! Jézus erre a nagyságrendre gondolhatott, amikor a szántóföldben talált kincsről beszélt! A kincs értékét és jelentőségét ugyanakkor nem csupán annak pénzben kiszámítható értéke jelenti. Annál jóval becsesebb az a tartalom, amit hordoz!

A Seuso-kincs minden darabját milliméterről milliméterre szakértők sora tanulmányozza! Vizsgálják a díszítések stílusát, a tárgyak anyagát, a készítési technikát, ami alapján talán megállapíthatják, hogy melyik műhelyben készülhettek az egyes darabok, és tanulmányozzák, hogy vajon milyen ikonográfiai üzenetet hordoznak a tárgyakra került ábrák, alakok és díszítések. A tudományos vizsgálódás magas mércéje ugyanakkor nem feltétele, hogy időt töltsünk a Seuso-kincs megismerésével, hiszen a tárgyak olyan szépek és gazdagon díszítettek, hogy egyszerű szemlélésükre is érdemes időt áldozni.

A kincset tehát nem csupán annak pénzben kifejezhető értéke miatt tartja becsesnek a megtalálója, de annak szépsége miatt is. Vegyük például a Seuso-kincs névadó darabját, a Vadászjelenetes vagy Seuso-tálat. Ez egy nagy tisztaságú ezüstből készült tál, mely 70,5 cm átmérőjű és csaknem 9 kg. A tál közepére egy mozgalmas jelenetet ábrázoló medaliont véstek, ami körül aranyba foglalt felirat olvasható. Ez a felirat Seusónak, egy minden bizonnyal dúsgazdag római birtokosnak címzett jókívánságot tartalmaz, aki valószínűleg valamilyen különleges alkalomra kapta ezt a tálat a többi, ugyancsak nagy méretű ezüsttárggyal együtt (további három ezüsttál, egy amfóra, egy illatszertartó, öt kancsó és két díszvödör).

A Seuso-tál feliratának kezdő- és végpontja egy Krisztus-monogram, ami egyértelműen jelzi a keresztény gondolatiságot és hitet, de legalábbis egy olyan időszakot, amikor keresztény császár állt Róma élén.

A medalionban egy mozgalmas, idilli kép tárul elénk. Középen feltehetően maga Seuso foglal helyet családjával egy szabadtéri pikniken, felettük kifeszített sátor, előttük asztalka, rajta hal, ami akár újabb keresztény szimbólumként is értelmezhető. A szabadban lakomázó családtól balra valószínűleg Seuso nagy becsben tartott, felszerszámozott lova áll kikötve egy fához, még a ló nevét is rávésték a tálra közvetlenül a ló fölé: Inocentius. A család körül szolgák sürögnek, távolabb ugyancsak szolgák vadakat zsigerelnek, horgásznak.

A lakoma helyszíne a Balaton partja, amit a halakban gazdag víz ábrázolása mellett a Pelso felirat, a Balaton római neve tesz egyértelművé.

Ez a felirat bizonyítja legfőképpen a kincs pannóniai eredetét. A medalion felső részében helyet kap még egy vadászjelenet is, melyen talán Seuso maga üldöz két szarvast egy hálóval bekerített területre. A mozgalmas és nyüzsgő kép egy ideális életet mutat be, amelyben a gazdagság és jólét, a boldogság és siker, egy áldott élet tűnik elénk. A kép tökéletes összhangban van a körülötte olvasható felirattal: Hec Seuso tibi durent per saecula multa posteris ut prosint vascula digna tuis, Maradjanak meg neked sok évszázadon át ezek az edények, Seuso, utódaidnak is méltón a hasznára váljanak (Nagy Árpád Miklós fordítása).

Áldáskívánás a feliratban, és egy áldott békével és gazdagsággal teli élet ábrázolása a medalionban, mindez Krisztussal a középpontban. A Seuso-kincs tehát hasonló lenne az Isten országához? Mindenesetre, ha a Jézus által említett kincshez szeretnénk jó illusztrációt találni, ahhoz a Seuso-tál tökéletes választás. Abban a kincsben, amit Isten nekünk ajándékozott, pontosan ilyen áldás rejlik, áldott családi élet, a hivatásunkban siker és előrehaladás, jó életkörülmények, másként fogalmazva füves legelők és bővizű források. Vidámság, kiegyensúlyozottság, béke és harmónia.

Jézus ilyen életet ad az őt választóknak már ebben a világban, és sokkal inkább ilyet az örökkévalóságban. Olyan ez a kincs, mint egy ígéret, egy biztos zálog, mely belépést biztosít a mennyek országába.

A Seuso-kincs a miénk, magyaroké, a mi pénzünkből vásárolta meg a magyar állam, örüljünk neki együtt, különösen is a Seuso-tálnak, ami ilyen szép és gazdag üzenetet hordoz. A kincs ’70-es évekbeli megtalálása óta sokan próbálták megszerezni jogtalanul, de végül hazatalált, és azóta a Nemzeti Múzeum legfontosabb látnivalója. 

A Seuso-kincsnek most csak a fő darabjáról, a névadó Seuso-tálról esett szó. A kincs többi részén látható díszítések ugyan nem kevésbé fontosak vagy igényesek, mint a Seuso-tálon láthatók, de jelentősen más üzenetet hordoznak. Többségükben a görög-római mitológiából vett jelenetekkel vagy geometrikus formákkal díszítettek. A késő antikvitás világában gyakran hordoztak keresztény üzenetet akár szándékosan elrejtett módon a görög-római mitológiából vett jelenetek.

Nem tudni, hogy a Seuso-kincsnek ezen darabjai esetében szó lehet-e ilyenről, de az mindenképpen szembetűnő, hogy a Seuso-tállal ellentétben ezeknek az ábrázolásoknak világa teljesen más. Az ezüstárgyakon a görög mitológia zaklatott és a kiszámíthatatlan sorstól vezérelt drámai jelenetei vagy éppen megmámorosodott alakok láthatók, melyek ugyan az emberi létezés ellentmondásairól sokat elárulnak, de messze vannak a Seuso-tálon látható kiegyensúlyozott, nyugodt és békés világtól. Aki tehát a Seuso-kincseket majd megtekinti, ezzel az ellentmondással mindenképpen számolnia kell.

 

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on whatsapp
WhatsApp