Nem kiáltó kikiáltó

Elolvasási idő: 2 perc
Elolvasási idő: 2 perc
Nem lármázva, hanem a hívő és szolgáló élet csendességét megélve hirdetjük kikiáltóként Isten országát. Heti elmélkedés Pál Timóteushoz írott levele alapján: 1Timóteus 2,1–7.

„Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, a királyokért és minden feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet élhessünk teljes istenfélelemben és tisztességben. Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság megismerésére. Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, aki váltságul adta önmagát mindenkiért, tanúbizonyságul a maga idejében. Azért rendeltettem hírnökül és apostolul – igazat mondok, nem hazudok –, hogy a hitre és az igazságra tanítsam a népeket.”

Életet élni. De milyet? Mert mást is lehet élni?

A nyugalom és a csend nem mindnyájunk legerősebb oldala. Viszont remek lehetőség tanulni, megkapni, megélni. Természetesen nem tétlenül: az istenfélelem kegyesség, azaz belső buzgóság, mely kihat a mindennapi életre, az érzületen túl a szavakra, cselekedetekre.

Ennek a nyugalomnak és csendnek külső társadalmi kerete a méltóságban lévők felelőssége. Nem biztos, hogy méltók, de méltóságban, felsőbb tisztségben lévők, a tisztelet pedig ennek jár, nem elsősorban a személyek milyenségének. A tisztelet mellé pedig imádság társuljon, szólít fel az apostol: inkább Isten trónja előtt esedezzünk, mint hogy békétlen időkben emberek trónja előtt kelljen.

A nyugalomnak és csendnek másik pillére még közvetlenebb módon szól Istenről, hiszen e pillér maga az üdvösség.

Merthogy a nyugalom és csend nem üres, tartalmatlan.

Tartalmát, alapját Isten nagyon is határozott akarata adja, hogy minden ember jöjjön el az igazság megismerésére. Nemcsak ismeretére, hanem elismerésére, felismerésére, beismerésére, megélésére belül, és hirdetésére, cselekvésére kívül.

Mert ahogy a közbenjáró, közvetítő és követ Jézus Krisztus elvégezte küldetését önmagát adva mártírként az ő idejében, úgy nekünk is van teendőnk a mi időnkben, küldetésünkben. Isten rendel, küld erre, hogy legyünk hírnökei, kikiáltói, heroldjai a hitnek (egyenlő az Isten akaratában megfogalmazott üdvösséggel) és az igazságnak (egyenlő az Isten akaratában megfogalmazott megismeréssel és előrehaladással).

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on whatsapp
WhatsApp