Egyházunkban, gyülekezeteinkben a Biblia avatott értői látnak el bennünket értékesebbnél értékesebb üzenetekkel. Igehirdetések, bibliaórák, online tanítások sokasága ér el bennünket naponta. Ez örömteli tény. Ugyanakkor az egyéni és közösségi bibliaolvasás, -tanulmányozás és -értelmezés fontos evangelikál (benne baptista) alapelv és hitéleti tevékenység. Otthonainkban, családunkkal együtt és egyénileg is áldott lelki gyakorlat.
Két, a témában számomra sokat jelentő igeverssel szeretném kezdeni írásomat:
„A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” (2Timóteus 3,16–17)
„De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete.” (Jakab 1,25)
Amikor hitre jutottam Budapesten mérnöki tanulmányaim végzése során, akkor ez a két igevers ragadott meg hatalmas erővel. Elhittem és megértettem, hogy a teljes ó- és újszövetségi Szentírás Isten szava.
Megértettem, hogy ennek Szentlélektől vezetett olvasása el fogja bennem végezni azt, hogy Isten embere legyek.
Azt is eldöntöttem, hogy Isten igéjének nem „feledékeny hallgatója” szeretnék lenni, hanem meg is kívánom élni, meg is kívánom valósítani azt, amit felismerek, megértek belőle.
Azóta számos gyülekezetben szolgáltam. Először ifjúsági vezetőként, majd lelkészgyakornokként az Egyesült Államok két többezer fős gyülekezetében. Utána beosztott lelkészként, illetve ifjúsági lelkipásztorként, majd újra itthon régebben létrejött gyülekezetek lelkipásztoraként, gyülekezetek alapítójaként, nagy méretű szervezetek missziói vezetőjeként. Tíz éve tanítok nemzetközi teológiai felsőoktatásban Európában, Amerikában, Ázsiában és Afrikában. Mindezek alatt megért véleményem, hogy az odaszánt, a Teremtő szerint való bibliatanulmányozás készít fel bárkit is arra, hogy Isten embere legyen családfőként, szülőként, gyermekként, gyülekezeti tagként vagy lelki vezetőként.
Aki nem olvassa és nem tanulmányozza rendszeresen a Szentírást, az viszont nem válhat azzá, akivé Isten tenni szeretné őt.
Ezért szeretnék segítséget nyújtani abban, hogy hogyan tanulmányozzuk úgy a Bibliát, hogy az kinyíljon számunkra, és maga az élő Isten szólítson meg bennünket általa. Tekintsük át ennek lépéseit!
1. Imádság
Hajtsd meg a fejed, térded az Úr előtt, és kérd Isten Szentlelkét, hogy segítsen a szöveg megértésében, az üzenet megtalálásában! Hiába tennél minden mást jól, ha a Szentlélek nem világosítja meg értelmedet, akkor nem tudod megérteni az Írásokat.
2. A bibliai szöveg olvasása
Olvasd el a tanulmányozni kívánt szöveget annak kontextusában (eredeti, Biblián belüli nagyobb szövegösszefüggésében)! Ez lehet az adott igeverset körbeölelő teljes fejezet, rész vagy kerettörténet. Ezután hasznos újraolvasni a szöveget, ez alkalommal önmagában azt az igeszakaszt, amit vizsgálsz.
Olvass el néhány más fordítást (magyar nyelven vagy általad ismert idegen nyelven/nyelveken)!
3. Megfigyelés
Tedd fel a következő kérdéseket: Ki? Mit? Mikor? Hol? Miért?
Azaz: ki a cselekvő? Mit tesz pontosan? Hol járunk a Biblia idővonalát tekintve? Érdemes ellenőrizni térképen a helyszínt, mert lehet, hogy éppen az adja meg neked a kulcsot az üzenet fellelésében.
Találd meg az ismétlődő szavakat, a cselekvést kifejező igéket, a hangsúlyos kifejezéseket. Hogyan járulnak hozzá a jelzők, módhatározók és a hangulatfestő kifejezések az üzenet átadásához?
4. Értelmezés
Próbáld meg a bibliatanulmányozásod ebben a szakaszában még nem keresni azt, hogy mit szeretnél kiolvasni te magad a leírásból! Ne ezzel kezdd a tanulmányodat, mert akkor könnyen beleolvasod saját előfeltételezéseidet a Szentírás szövegébe. Hamarosan az lesz a legfontosabb kérdés, hogy rád hogyan vonatkozik mindaz, amit olvasol. Az, hogy a te életkörülményeid között mit jelentenek az évezredes sorok. Ekkor azonban ennek még nincsen itt az ideje.
Először az adott igeversek jelentését kell megtalálnod, és csak később jön a jelen korra, személyes életedre történő értelmezés.
Ebben a fázisban most még azt a kérdést tedd fel, hogy mit szeretne elmondani az elsődleges szerző (Isten) és a másodlagos szerző (író) az adott igeszakaszban?
Miért tartotta fontosnak a szerző ezen gondolatok leírását? Vajon milyen korabeli helyzet indikálta Istent, hogy megszólaljon?
Ezek mellett az is fontos kérdés, hogy mit nem ír a szöveg? Mi az, amiben hiányérzeted van? Vajon miért hallgat az író és az elsődleges szerző – Isten maga – az adott dologról?
Találhatóak-e az általad olvasott igeszakasszal párhuzamos részek a Bibliában? Megtérülő fáradság, ha azokat is áttekinted.
Használhatsz konkordanciát, hogy a kulcskifejezések más igeszakaszokban történő alkalmazását megfigyelhesd.
5. Ellenőrzés
Bibliatanulmányozásod során ekkorra elkezd kikristályosodni benned az adott szentírási igeszakasz értelme. Ilyenkor fontos leellenőrizni, hogy jó úton jársz-e az értelmezés tekintetében. Vajon megáll-e az értelmezésed a teljes szövegösszefüggés viszonylatában? Nézz rá újra az általad vizsgált szövegrész helyére és szerepére a nagyobb, bibliai szakasz, rész, a teljes Ószövetség vagy Újszövetség és végül a teljes Szentírás kontextusában!
Használhatsz megbízható, hitvallásoddal harmóniában lévő szerzőktől született kommentárokat, magyarázó cikkeket, hogy leellenőrizd következtetésedet.
Itt egy fontos technikai tanácsot hadd adjak! Mi már harmadik évezredben élő emberek vagyunk, akik könnyen hozzájutunk az internet adta lehetőségekhez. Ez veszélyt is rejt magában! Sokkal könnyebb ugyanis kérdéseinket a számítógépünk böngészőjébe beírni, mint könyveket vásárolni, könyvtárba (pl. teológiai szakkönyvtárba) járni. Az interneten pedig ömleni fognak ránk a válaszok.
Megtéveszthet bennünket az adott honlap tetszetős szerkesztése, hangzatos címe – és íme, máris hitelt adhatunk annak, amit ott írnak.
Rengeteg felületes vagy éppen tévtanító (a Szentírás üzenetével ellentétes), teológiai értelemben rajongó (részigazságokat túlhangsúlyozó) vagy éppen szinkretista (filozófiákat és vallásokat keverő), ezoterikus tanokat a Biblia üzentébe vegyítő honlap létezik magyar nyelven is, sajnos. Legyünk nagyon körültekintőek az internetes forrásokat illetően! Kérdezzük meg inkább lelkipásztorunkat, hogy ajánlja-e az adott oldalt, vagy érdemesebb inkább máshol keresgélnünk.
Fontos áttekinteni azt is, hogy hogyan értelmezték az adott szakaszt hitünk példaképei a korábbi korokban, és ma hogyan értelmezik azt meghatározó teológusok, igemagyarázók. Természetes az, hogy személyes üzenetre vágyunk Istentől, és nem csak azt szeretnénk tudni, hogy Kálvin János, Udvarnoki András vagy Wayne Grudem mit kapott az adott igeversekből. Nem is ezért javaslom az ő írásaik elolvasását. Az értelmezés miatt lényeges hitelődeinkhez fordulni, hogy itt elkerüljük az individuális megközelítést. Az üzenet személyessé válása ugyanis az objektív értelmezésen fog nyugodni, bár továbblép onnan.
6. Alkalmazás
Bibliatanulmányozásunk vége felé közeledve az üzenet egyre személyesebbé válik számunkra. Ekkor tehetjük fel a kérdést: mihez kezdjünk mi magunk ezzel az üzenettel? Hogyan alkalmazható az számunkra? Ha pedig megtesszük azt, amire Isten az adott üzenet által ösztönöz bennünket, akkor az milyen változást hoz majd az életünkben?
Végül egy olyan kérdés, amit missziológusként sosem hagynék ki: mit adhatok át ebből másoknak, és hogyan tegyem azt?
Hogyan válhat a ma Istentől átvett, először saját életemet megáldó és megváltoztató üzenet küldetésem részévé? Hogyan lehetek a mennyei Atya kezében eszköz arra nézve, hogy mások is Krisztus tanítványává váljanak?
A bibliatanulmányozás imént leírt folyamata nem olyan bonyolult, mint ahogyan hihetné az olvasó, aki először tekinti át azt, hogy hogyan érdemes tanulmányoznia Isten igéjét. Kezdetben érdemes ezt a listát is magunk elé tenni, és szisztematikusan haladni végig ennek pontjain. Azután tapasztalni fogjuk, hogy egyre inkább készséggé válik ez bennünk. De akkor sem, később sem, nagy gyakorlattal sem szabad rutinból értelmezni a Bibliát!
Maga az élő Isten szól hozzánk ugyanis az ősi sorok által. Merthogy „sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem Isten szent emberei a Szentlélektől indíttatva szóltak” (2Péter 1,21).
Dr. Steiner József professzor, missziológia és tanítványképzés, TCM Nemzetközi Teológiai Intézet
