Tudsz-e villámokat küldeni útjukra, és mondják-e neked: Itt vagyunk? Ki szabta meg bölcsen a sötét felhők rendjét, a légi tüneményekbe ki adott értelmet? Ki olyan bölcs, hogy meg tudja számlálni a fellegeket, és ki tudja kiüríteni az ég tömlőit, ha megkeményedik a föld, mint az öntvény, és egymáshoz tapadnak a göröngyök?” (Jób 38,33–38)
Uram!
Köszönjük, hogy ezekből a sorokból láthatjuk, amikor viharban vagy forgószélben beszélsz Jóbbal. Amikor az ő problémáira válaszolsz, hogy gondolkozzon el az ég és a föld törvényszerűségeiről, úgy mi is választ kapunk néhány kérdésünkre. Köszönjük, hogy amikor nekünk vannak gondjaink, bennünket is megsegítesz.
Te alkottad az esőt és a harmatcseppeket.
Nem tudjuk megnyitni az ég csatornáit, mint egy csapot, hogy abból eső hulljon az égből. Eső hiányában a rögök összetapadnak és megkeményednek. Szívünk is ilyen keménnyé válik, ha elfordulunk tőled. Küldj áztató esőt a földre, és a szívünket tedd érzékennyé útmutató szavaid befogadására!
Te adtál értelmet a kakasnak, hogy jelezze a hajnalt; és más állatoknak adtál értelmet az időjárás-változás előrejelzéséhez. Köszönjük, ha rajtuk keresztül is üzensz nekünk. Határvonalat szabtál a felhőknek, hogy meddig és mikor jöhetnek. Máshol az esőtől még a sivatag is kivirágzik. Számontartod a bárányfelhőket, és számontartod életünk nehézségeit.
Parancsolsz a felhőknek, hogy amikor szükséges, esővel borítsák be a földet. A körülmények alakulásával formálod az életünket. A forróságban megégnek a növények, és a meleg levegőben jólesik a hűsítő szél. Amikor nem várt dolgok érnek, segíts meg, hogy ne veszítselek el téged! Adj bölcsességet megérteni akaratodat, és ezért jó dicsérni téged.
Ámen.
Majnár Zsolt
