Annyira sikeres volt az idők folyamán ez a mozgalom, hogy hamarosan követte a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (DDK) és az Alföldi Kéktúra (AK) kiírása is. Így létrejött hazánk „turista-főútvonala”, a több mint 2500 km hosszú Országos Kékkör. 1961 óta a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) irányítja ezeket a kéktúramozgalmakat, náluk kell beszerezni az igazolófüzeteket, amelyekben minden információt megtalálni.
Tél végi – kora tavaszi túra
Léteznek egy nap alatt is bejárható, rövidebb Kéktúra-útvonalak, ilyen a Gödöllői-dombságot átszelő lankás, erdős, máshol szántóföldek mentén haladó 19 km-es útvonal, melynek neve Gödöllői KÉK. Ezt a mozgalmat a Piliscsabai Természetjáró Egyesület igazolófüzetével is végig lehet járni, ha jelvényszerzés a célunk, ám ha nincs ilyen ambíciónk, egyszerűen csak induljunk el!
Megközelítés: vonattal, Bp. Keleti pályaudvarról: a túránkat kezdhetjük mindkét irányból, Gödöllő vagy Bag felől, de most legyen az utóbbi!
A bagi vasútállomásnál keressük meg a kék sáv jelzést, induljunk el a Jókai Mór utcán! A Nepomuki Szent János-szobornál álljunk meg egy pillanatra, majd vegyük észre a Fási-kertbe invitáló táblát! Itt egy környezetismereti tanösvényt követve bejárhatjuk a lápos, mocsaras kis területet, mindezt az M3-as autópálya bagi lehajtója közelében. A környék zajos, de dicséretes, ahogy ezt a területet megmentették az itt élők számára. Erdei játszótér, tavacska minihódvárral – csak néhány érdekesség a sok közül.
A Fási-kertben meglepő irányjelző tábla mutatja az utat és a távot, merre is van például Alaszka vagy a Szaharai-sivatag. A kert alsó részén van egy apró tavacska, amit az Egres-patak vize táplál, ebben hód jelenlétére utaló gátat lehet felfedezni. Az M3-as autópálya építésénél alaposan felbolygatták az itt élő állatvilág életét, de egy hódcsalád úgy döntött, továbbra is itt marad, gondolom, az itt élők nagy örömére.
Bag területét elhagyva a kék jelzést követve szántóföldek szélén haladunk, majd erdős terület következik. Az előző napok esőzése jól feláztatta a talajt, néhol még jegesedést is tapasztaltunk, a fagyott talaj nem engedett fel a márciusi hidegben.
Utunkat néha sorompó keresztezi, máskor meg kerítésen átívelő létrán kell átmászni. A kerítés szükséges a gazdag vadállomány miatt, muszáj tőlük védeni a védendőt.
Körülbelül az út felénél, a Valkói Erdészet területén elérjük az Erzsébet-pihenőt, ahol kulcsos ház és rengeteg pad várja az elcsigázott gyalogolókat. Annak idején sokszor kilovagolt errefelé Erzsébet királyné a gödöllői kastélyából, férjének, Ferenc József császárnak pedig egyik kedvelt vadászterülete volt. A Sisi Baráti Kör 2001-ben itt az Erzsébet-pihenőn egy fa tövében kialakított egy emlékhelyet is számára.
A pihenőhely közelében húzódik a Csörsz-árok, ami egy több mint 1200 km hosszú sáncárokrendszer. A Dunakanyartól indul lefelé, végighúzódik az Alföldön, a Duna–Tisza közötti területeken, átmegy a romániai és a szerb határon is, sokszor akár párhuzamosan két-négy árok is halad egymástól kissé távolabb. Létrejötte még a római időkre tehető, a szarmata törzsek építhették római irányítás alatt 1600 évvel ezelőtt. Óriási védmű volt a népvándorlás idején a keletről érkező honfoglaló törzsek elleni harcokban.
Néhol Ördögárok néven is szerepel, mivel keveset tudtak róla, ezeken a területeken élő népek kiegészítették tudásukat mindenféle mendemondával. Ma már talán többet tudunk a múltjáról, köszönhetően a légi fotóknak, modern kutatásoknak. Sajnos az árok nagy része a mezőgazdasági munkálatok során tűnik el, megsemmisül, sok helyen egyszerűen csak beszántják, de néhol vizesárokként szolgál.
A Csörsz-árok Valkó–Gödöllő szakasza ma már védelem alatt áll, népszerűsítésére létrehoztak egy 7 km-es tanösvényt, aminek a jelzése sárga árok egy T betűvel, ez a fotómon is látszik.
A kék jelzésünket követve, főleg a Gödöllői Arborétum felé több helyen is találkozunk Csörsz-árkot ismertető táblákkal. A közeljövőben szándékunkban áll az árok tanösvényét felderíteni Valkó felől indulva.
Sokan szeretnének többet megtudni a múltról, a távolba vesző titokzatos ősidőkről. Amikor elolvastam a Csörsz-árok táblán levő információkat, örömmel fedeztem fel egy idézetet a Bibliából, hiszen ez a könyv a legcsodálatosabb alkotás – többek közt a múltat, jövőt megismerni vágyóknak is. Pál apostol írását idézi a tábla szerkesztője:
„Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint én is megismertettem.” (1Korinthus 13,12)
A kék sáv jelzést követve erdős területek, szántóföldek váltják egymást, majd lassan elérünk a Gödöllői Arborétum kerítéséhez, ami mellett haladva, megkerülve azt, majd a főbejárat mellett tovább lefelé a Gödöllő Állami Telepek vasútállomásáig. Ott, az újonnan felújított állomáson felszállhatunk a Keleti pályaudvar felé közlekedő vonatra.
